Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)
1. füzet - I. A soroksári Dunaág csatornázása. Sajó Elemér
31 sikerült kielégítő módon, mert a vázak deszkaburkolata, bár faczementtel stb. volt bevonva, nem volt eléggé vízálló ós így betonozás közben nehézségek voltak a zsaluzáson beszivárgó víz miatt. Ezért a munka folytatását, vagyis a 26 szekrény mintegy s/4 részének összeállítását és kibetonozását a következő módon hajtották végre. A szekrények vázát 2 egyszerű szerelőállvány alatt (1. a 32. sz. képet) egymásután összeállították, helyükre úsztatták és ott kavicsos zsákokkal terhelve, a — 100 m.-es fenékre sülyesztették. Mikor már az összes szekrényvázak készen voltak és lesülyesztették őket, az alapgödröt néhány napra teljesen leszivattyúzták és a szekrényvázakat a talpgerendától felfelé a vázak tetejéig, vagyis 7-00 m. magasságig kibetonozták. Ezután a szivattyúzást megszüntették és az egyes szekrényeket a — rOO m. magasságtól a — 6'00 m. mélységig (vagyis 1 m. nyire az agyagrétegbe) légnyomással sülyesztették le. A munka következő mozzanata volt az egyes szekrények közti, átlagban 25 cm.-es hézagok vízzáró tömése. Erre a czélra a szekrények mindkét végén egy-egy "/ 6 0 cm. méretű félaknát hagytak ki. Mikor már a szekrényeket teljesen lesülyesztették, ez aknák fölé betont öntöttek és rászerelték a légzsilipet (1. a 20. sí. rajzot). Az aknában levő munkás egészen a mindenkori gödörvízállás színéig a hézagokat szárazban és légnyomás nélkül tömte. A tömés a kisebb hézagokban a hézagba bedugott faékek, nagyobb hézagokban pedig az oszlopokra rászegelt deszkák és kócz stb. segélyével történt. A mint ez a tömés lefelé a víz szinéig készen volt, az aknába levegőt fájtak, mely a víz szinén szabadult ki. Ekkor a bent levő munkás víz alatt jobbra-balra mindegyik hézagba egy-egy faéket dugott be. Ez a durva tömés elég volt, hogy a vízszin az aknában az új ékek alsó éléig leszálljon. Vagyis az új ékek is szárazra kerültek és akkor ezeket is véglegesen, teljesen lég- és vízállóan lehetett tömni. Ezt a műveletet hasonló módon folytatták lefelé egészen a szekrény aljáig és eközben az aknában való föld- és kavicsanyagot is kiemelték. A hézag alját egymás mellé vert deszkákkal zárták el és ennek megtörténte után az egész aknát alulról fölfelé kibetonozták. Egy-egy hézag tömése, kiemelése és kibetonozása körülbelül 4-5 napig tartott. Kísérletek történtek a hézagoknak más módon való tömésére is. így pl. a hézagba mindkét oldalon faczölöpöket vertek be és megpróbálták az agyagot kézi 20. rajz. A szekrényekből álló zárógát hézagainak légnyomásos tömése.