Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

3. füzet - III. Armand: A Rhone folyó szabályozó munkálatai. Fordította Gillyén József

287. Az elemek ismert pontokon, rendesen az inflexiónál és a kanyarulat csúcspontjánál érik el maximális vagy minimális értékeiket; ezeket a szélső értékeket tapasztalat szerint veszik fel és a közbenső értékeket a következő eljárás szerint határozzák meg: Az elemnek a és Ъ maximumát és minimumát felrakják a hosszanti szelvény M és N abscissához ordináták gyanánt; ezt a felrakást vagy a kisvíz szinét ábrázoló ferde egyenesre vonatkoztatják, ha e kisvíz szine alatti mélységekről van szó, vagy pedig vízszintes abscissavonalra, ha a többi elemekről van szó. Az M és N pontok között az elemnek fokozatos értékeit oly sinusvonal M + N ordinátái ábrázolják, melynek О középpontjában az abscissa —,azordinata a I e • , érintői pedig az M és N pontoknál párhuzamosak az abscissatengelylyel. 3. rajz. Ennek a görbének egyenlete, vonatkoztatva а О ponton átmenő tengelyrendszerre, hol az abscissák tengelye az M N vonallal párhuzamos A\ vonal, az ordináták tengelye pedig a függőleges О P vonal, következő: a—b . тс. X у = ^Г

8

т~2Г a hol l az MN távolság fele. A gyakorlatban a számítás egyszerűsítése végett az l távolságot 9 egyenlő ft X részre osztják, mely beosztások a 10°, 20° 90° értékekhez tartozó ^y kifejezésnek felelnek meg, az у értékeit aztán egyszerűen ezeknél a beosztásoknál számítják és ha a görbe egyszer meg van szerkesztve, az elemnek bármely értékét a hosszanti szelvény bármely pontján, hol arra szükség van, grafikusan meghatározhatjuk. Elméletben különböző elemek változása a vezérér tengelygörbülete változásának függvénye ; és a fentebb leírt számító mód csak akkor ad szigorúan pontos eredményeket, ha a vezérér M N pontok közé eső szakaszának görbülete minden ponton szintén a sinusvonal ordinátáival fejezhető ki. A valóságban ez ritkán vau így, következéskép a különböző elemekre kapott értékek csak közelítők; de tekintetbe kell venni, hogy a műveket a vízbe behányt elég nagy terméskövekből építik és hogy a kiépített műveknek egyetlen jellege, tehát sem iránya, sem esése stb. nem valósítható meg nagyobb pontossággal annál, mint a mit e számítás ad. Csak nagyon kivételes esetben, például ha a fokozatos görbületekbe hirtelen változást kényszerülünk beiktatni, térünk el a fentebbi szabályoktól és igyekszünk jobban egyeztetni a különböző elemek változásait a görbület változásaival.