Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

3. füzet - III. Armand: A Rhone folyó szabályozó munkálatai. Fordította Gillyén József

285 szoknak, hol a folyás legrohamosabb ; viszont a művek egymástól távolabb helyezhetők, ha csupán egy jó átmenet állandósításáról van szó, vagy pedig igen kis esésű szakaszokon dolgozunk. A gyakorlatban a keresztszelvények egymástól való távolsága a vezérér elméleti tengelyére nézve 60—150 méter között váltakozik és ezeket a határokat csak igen ritka esetekben lépik át valamivel. Kedvező az átmenetnek összes egymásra következő keresztszelvényeit egymástól egyenlő távolságra venni, mert ez megkönnyíti a tervezést ; rendes körülmények között ez is az eljárás, ha olyan folyószakaszon dolgozunk, hol régi művek nincsenek. De ez nem okvetlen szükséges és ha olyan átmenet rendezőmunkálatainak kiegészítéséről van szó, hol már régebben is dolgoztak, gyakran különböző távolságokban veszik a szelvényeket, hogy összeegyeztessék a felhasználható régebbi művekkel. A mint fentebb láttuk, a keresztirányú müveknek a parttól felfelé kell hajolniok, hogy nagyobb hatást tudjanak kifejteni a víznek az elméleti vezérér tengelye felé való vetésében ; ez a keresztszelvény tehát, mely a keresztirányú műveket 1. rajz. Keresztmetszet a kanyarulat csúcspontjában. foglalja magában, szarúfaszerűen hajlik s csúcsa a vezérér tengelyében van s a vízfolyás irányában lefelé nyitott. E szaruzat nyílása közelítően állandó, 160° körül van; az inflexiónál a felező vonal érinti a vezérér tengelyét. Azonban abban a mértékben, a mint a vezérér görbülete növekszik, mind jobban kell a czentrifugális erő ellen küzdeni s e végből a homorú oldal sarkantyújának a vezérér tengelyéhez kell mindinkább hajolnia, míg a domború oldal sarkantyújának iránya közeledik a tengelyvonalra húzott merőlegeshez; a szögfelező tehát a görbe belsejében helyeződik el s érintőjével annál nagyobb szöget zár be, mennél erősebb a görbület. A gyakorlatban ez a szög 5—6 fokra emelkedhetik ; a műveknek a vezérér tengelyéhez viszonyított hajlása tehát a homorú parton 75—74 fok, a domború oldalon pedig 85—86 fok. Szinte felesleges arra utalni, hogy a sarkantyúszárak tengelyhez való hajlásszögének változása folytonos legyen ; erre a czélra az alább leírt grafikus eljárást alkalmazzák. Minden keresztszelvény a mélységi térkép rétegvonalai szerint van felrakva