Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

1. füzet - I. A soroksári Dunaág csatornázása. Sajó Elemér

20 9'20 m. szélesség és 2-50 m. merülés) is beférnek, azonban típusként a 650—700 tonnás uszályokat vették. Az előzetes tervezések során felmerült az a javaslat is, hogy a zsilip 16 m. szélesre épüljön ki. Ennek az lett volna a czélja, hogy "a Dunán közlekedő kerekes gőzösök is bejuthassanak a soroksári ágba és téli kikötő gyanánt használhassák. Mivel azonban a csegével szemben, a túlsó parton úgyis téli kikötőt helyeztek el, a 16 m.-es szélességet elejtették annál is inkább, mert a távolsági forgalom lebonyolítására berendezett nagy gőzösök az aránylag szűk Dunaágban, illetőleg kikötőben úgy sem mozoghatnának szabadon. Mint már fentebb említettük, a csegénél legnagyobb árvízkor 4-62 m. vízszínkülönbség áll elő. Ilyenkor az alsó duzzasztómű nem működik, mert az alsó torkolattól az árvíz magától is visszaduzzad, fel egészen a csegéig. A mint a víz a soroksári ág maximális duzzasztott vízszíne alá apad, a további apadás folyamán a duzzasztott víz magassága összeesik a budapesti vízszínnel, tehát ilyenkor a felső torkolatnál nincs, illetőleg alig van vízlépcső. Vagyis végeredményben a csegénél előálló vízszínkülönbség 4-62 — és O'O m. határok közt fog változni. Á zsilip kapuit azonban még O'O m. nyomáskor sem lehetne nyitva tartani, mert a soroksári ág aránylag igen nagy (15 millió m

2) felszínét tekintve, a Dunának áradása és apadása a csegében erős vízáramlást idézne elő. A mikor pedig már az alsó vízerőtelep is üzemben van, a felső torkolatnál olyan vízszínkülönbség lép fel, mint a mekkora az alsó telepet tápláló víznek a felső turbinákon és egyéb tápláló nyílásokon való átjutásához szükséges nyomómagasság. A felső fej falai az árvíz ellen való zárás szempontjából 8.50 m. magasra, a csegefalak és az alsó fej azonban csak 6'50 magasra épülnek. (Lásd az 5. sz. rajzot.) így a zsilipet csak a -j-6'20 m. vízálláson alul lehet használni; de ez teljesen elégséges, mert a -|-6-20m. feletti árhullámok már nagyon ritkák és rövid időtartamúak. Az utolsó 30 év alatt mindössze 11 napon át volt olyan magas árvíz, mikor a zsilipelés szünetelt volna. Az oldalfalakban a végigmenő töltővezeték alatt mindkét oldalon még egy köralakú, 1/20 m. átmérőjű tartalék-tápláló csatorna is van elhelyezve, mely arra szolgál, hogy a soroksári ágat — bár kisebb mennyiségű vízzel — akkor is táplálni lehessen, mikor a rendes táplálás javítások miatt, vagy bármi más okból nem lehető. Mivel a csege árvízi védővonal is és nagy értékeket véd, gondoskodás történt, hogy az árvízi zárás minden esetben teljes legyen. -1-6-20 m.-ig, vagyis a maximális hajózó vízszínig a zárás a zsilipkapúkkal történik. A kapúk teljesen azonos szerkezetűek és egyenlő magasak, csupán a felső kapú lemezburkolata magasabb egy kissé, t. i. 40 cm.-rel a felső vízszintes tartó fölé ér, vagyis +6-70 m.-ig zár. Tehát, ha a -(- 6 20 m.-t csak kevéssel túlhaladó árvizet jeleznek, a zárást még a felső kapú végzi. Ha azonban nagyobb árvíz közelednék — a mit a minisztérium vízrajzi osztálya 3—5 nappal előre jelez,— a felső fej betétgerenda-fülkéibe a legnagyobb nyomásra méretezett 0'5m. magas vasszerkezetű rácsos gerendákat bocsátanak le és velők egészen a + 8'50 m.-ig felérő elzárást állítanak elő. Ugyanez az elzárás szolgál tartalék gyanánt kisebb árvízkor is arra az esetre, lia a kapukat bármi okból üzemen kívül kellene helyezni. Mivel a —3'00 m.-től a -f-8'50 m.-ig terjedő árvízi elzárás 22 vasgeren-