Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

1. füzet - I. A soroksári Dunaág csatornázása. Sajó Elemér

16 Beömlés előtt az összes szennyvizek keresztül mennek az iszapoltatón. Eddig ez nem történt meg, vagyis ebben a tekintetben is javult a helyzet. De az új berendezésnek egyik legnagyobb baszna, hogy a jelenlegi parti beömlés (a szabad kiömlőnél) megszűnik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a parti betorkolások a legrosszabbak. A szennyvíz nagyon messze úszik lefelé a parton és lassan keveredik el a folyóval. Ez a határ a jelenlegi parti kiömlés alatt 2—3 km.-nyire van. Ezzel szemben a mederben, a parttól nagyobb távolaágban betorkoló szennyvíz a folyás élénk, hömpölygő hatása következtében aránylag nagyon rövid darabon teljesen felhígul s a folyó tisztító ereje következtében eltűnik. A fentiekben vázolt elrendezésnek kiegészítő része a fővészkiömlő, mely a gépháztól aránylag csekély hosszban éri el a soroksári ág alacsony vízszínét. Ez a fővészkiömlő csak akkor jön működésbe, ha a Dunában árvíz van és ugyanekkor a szivattyútelepen a gépek elromlanak és nagy záporeső következik be. Mint már említettük, a kültelkek beépítése után a balparti szennyvizek menynyisége a jelenleginek 3-szorosára, ker-eken 80 m

8-re fog emelkedni. Ennek megfelelően mindent úgy terveznek, hogy a jelenlegi berendezéseket nehézség nélkül háromszorozni lehessen. Vagyis akkor a hosszú vezeték 3 db 2'30 cm.-es csőből, a rövidebb vezeték 9 db 2 m.-es csőből fog állani. Különbség csak az lesz, hogy mivel a kültelkek árvízszín felett feküsznek, vizüket sohasem kell szivattyúzni, hanem még árvízkor is szabad eséssel juthatnak a Dunába. Végül még megjegyzendő, hogy a vezetékbe a szigetcsúcson már most olyan akna és berendezés fog épülni, hogy a rendes szennyvizeket mezőgazdasági kihasználás czéljából a jövőben bármikor a Csepel-sziget homokos területeire lehessen vezetni. Л'. Az alsó torkolati műveli. Az alsó vízlépcső közvetetlenül az alsó torkolatnál épül. Ebben az elzárásban 3 műépítményt terveznek : a) turbinatelep ; b) csege ; c) fenékkibocsátó és árapasztó zsilip. Ez utóbbi zsilipnek az a czélja, hogy lia magasabb árvíz a soroksári ágban alulról a maximális dúzzasztás sikja fölé emelné a vizet, akkor is aránylag gyorsan le lehessen bocsátani, ha a turbinák bármi okból nem emészthetnek. Másik feladata lesz ennek a zsilipnek, hogy az ágat szükség esetén (télen, javítások czéljából stb.) teljesen is le lehessen csapolni. Mindezek a művek — az eddigi megállapodások szerint — olyan magas falakkal és elrendezéssel épülnek, hogy a maximális dúzzasztást a vízerőre való tekintettel később esetleg még mintegy 0"5 m.-rel emelni lehessen. A mennyiben a tapasztalatok majd azt mutatják, hogy rövidebb időre a rendes magasságot is túlhaladó dúzzasztás nem okoz nagyobb kártalanító költségeket és nehézségeket, ez az újabb tárolás még inkább növeli a vízerőtelep használhatóságát és így számbavehető haszonnal járhat. A turbinatelepet egyelőre mintegy 100 m

8 emésztésre tervezik, de olyan módon, hogy kisebb nehézség néikül bővíteni lehessen. A csege ugyanolyan méretekkel épül, mint a felső torkolatnál, vagyis hasznos hossza 75 m., szélessége pedig 10 m. lesz. Mivel az alsó torkolatnál csak mérsékelt forgalom várható, a csege villamos berendezés nélkül lehetőleg egyszerűen és olcsón épül. Mivel a dúzzasztott víz az ág alsó részén a párhuzamos lecsapoló árkok és