Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

2. füzet - I. Péch Béla: A Recsina szabályozása

106. Esőzés dolgában Fiume vidéke a szubtrópusi öv határához tartozik. Esőben szegényebb nyár s esős többi évszak. Különösen a tavasz (februártól márcziusig) és az ősz (szeptembertől deczemberig) esős. A magyar belföldi viszonyainkhoz szokott érzékünk szinte hihetetlennek tartja az ottani csapadékviszonyokat. így pl. Fuzine átlagos évi csapadéka a 3 m.-t meghaladja s alig van esztendő, amelyben 15 cm-t megközelítő egy napi csapadék nincs, sőt, sőt 20 cm. napi csapadék is előfordul. Mindezekre nézve tájékoztatóul szolgáljon az előző lapokon közölt 3 kimutatás, a melyben a felső sorok a havi csapadékot milliméterbe^, a középső sorok a havi csapadékos napok számát, az alsó sorok a hóban esett legnagyobb 24 órás csapadékot jelzik. Az ilyen vidéken a víz körfolyamata is más, mint máshol. A jelentékeny csapadékot az össze-vissza hasadozott talaj legnagyobbrészben elnyeli s földalatti repedésein, barlangjain s folyosóin át összegyűlve, többnyire valamely Vaucluseszerű forrásban bukkantak napfényre. Sokszor csak azért, hogy néhány kilométerrel odább egy ponor újra elnyelhesse. Mindez alkalmat szolgáltat a legcsodálatosabb változatokra. Bámulatos természeti szépségek keletkeznek (Adelsbergi cseppkőbarlang, St. Canzian, Plitviczai tavak és vízesések stb.), melyek egyaránt vonzzák a bennük gyönyörködő turistát és az okulni kívánó tudóst. Mindez a folyók vízjárása viszonyaiban is kifejezésre jut. Az áradások tavaszszal (márczius— május hónapokban) és őszszel (október—deczember hónapokban) jelentkeznek. A medrek a nyári hónapokban néhol több-kevesebb időn át teljesen kiszáradnak. A vízállás-grafikonok jellegzetes példáit mutatják a víznyelő talajnak. A hirtelen maximumra emelkedő vízállást hosszabb ideig fokozatosan tartó apadás követi. A nyári és őszi hónapokban lefolyt vízmennyiség középértéke a téli és tavaszi hónapokban lefolyt mennyiséghez viszonyítva jóval kisebb, mint a nyári és őszi közepes csapadékmennyiség a másik félév közepes csapadékmennyiségéhez viszonyítva. Tanúságos tájékoztatást nyújtanak e tekintetben a grohovoi 13. sz. gáton felállított mérczén a Recsina vízállásairól 1901 -1906. években feljegyzett adatok s a néhány évvel ezelőtt oly nag}

r érdeklődést keltett Gacska vízfolyás 1906-iki vízállásairól dr. Terzaghi Károly nyomán közölt alábbi adatok. A 13. számú gát vízmérczéjénél a különböző vízállásoknak megfelelő víztömegek a következők másodperczköbméterben : 0 10 m. vízálláskor 1 12 m

3 1 •60 m. vízálláskor — ... 132 •90 m 0 20 « « 3 62 « 1 70 « « ... 147 73 « 0 30 « « 7 51 « 1 80 « « ... 161 71 « 0 40 « « . 12 68 « 1 90 « « ... 176 09 « 0 50 « « . 19 03 « 2 00 « « ... 193 16 « 0 60 « « . 25 86 « 2 10 « « ... 206 89 « 0 70 « « __ . 29 58 « 2 20 « « ... 223 82 « 0 80 « « . 42 29 « 2 30 « « 239 19 « 0 90 « « . 51 63 « 2 40 « « ... 248 15 « 1 00 « « . 61 95 « 2 50 « « ... 276 58 « 1 10 « «' . 72 01 « 2 60 « « ... 291 45 « 1 20 « « . 83 40 « 2 70 « « ... 308 62 « 1 30 « « — . 95 18 « 2 80 « « .... 326 46 « 1 40 « « . 107 68 « 2 90 « « ... 345 21 « l 50 « « . 120 56 « 3 00 « « ... 364 17 «