Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

1. füzet - III. Jármy Tamás: A szennyvizekről

73 vegyületeket, tehát általában ásványi anyagokat mind oldott állapotban, mind lebegő iszap, vagy csapadék alakjában. Az ipari szennyvizek, ha nemesfém-bányaüzemmel kapcsolatosak, a nemes fémeket magában foglaló kőzetnek mindig nagymennyiségű finom iszapját tartalmazzák. Más bányaüzemmel kapcsolatos ipari telepek, valamint ásványi vegyigyárak, ásványi festékgyárak, petróleumfinomítók stb. szennyvizei a bányászat vagy a gyártás czéljához képest ugyancsak különféle ásványi vegyi anyagokat tartalmaznak. Fürésztelepek, czelluloze- és mezőgazdasági gyárak szennyvizeinek tartalma főként szerves anyagokból áll. Általában véve az összes gyári szennyvizek tartalmaznak még némi olajat vagy zsiradékot, mely leginkább a kenőolajok elcsepegéséből, faggyús kóczoktól, rongyoktól stb. származik. Biologiai szempontból az ipari szennyvizek — az állati és növényi szervesanyagokat feldolgozó gyárak kivételével — csak akkor jöhetnek bírálat alá, ha a lakóhelyek szennyvizeit nem függetlenül, hanem keverten vezetik el. Az ipari szennyvizek a fentebb elmondottakból kivehetően tehát oly sokféle tartalmúak, bogy részletesen tárgyalni csak minden egyes adott esetben különkülön lehet. Ezért csupán néhány gyár szennyvizének fontosabb tulajdonságaira terjeszkedem^ki. Elsősorban tárgyalom a fürésztelepeket. Fűrésztelepeink nagy része vízerőre van berendezve s közvetetleniil a vízfolyás medrébe és partjára, épültek. Természetes tehát, hogy a fűrészpor a vízbe hull. A fűrésztelepek csapadékvizei is a vízfolyás medrébe ömölvén, a vizén úszó vagy vízben lebegő poron és hulladékon kívül a vízfolyás a fából kioldott növényi sókat, enyveket, gyanta- és festőanyagokat, növényi fehérnyét, csersavat, keményítőt stb. is nagymennyiségben tartalmaz. A czelluloze-gyárah szennyvize nagymennyiségű lebegő alkotó részt, úszó czelluloze-rostot tartalmaz. Oldott alkotó részeiben is nagymennyiségű szervesanyagot szállítanak, úgymint növényi festőanyagokat, sókat, savakat, gyanta- és enyvesanyagokat, keményítőt, fehérnyét stb. Ásványi alkotórészekben különösen megemlítendő a mésztartalom, továbbá a kötött kénessav, de különösen a kötött kénsavtartalom. Kénhidrogént nem tartalmaznak. Figyelemreméltó, hogy e kétféle ipari szennyvíz bűzös rothadásra nem hajló. Fontosak reánk nézve továbbá a mezőgazdasági termékeket feldolgozó következő gyárak: keményítő-, czukor-, sör-, szesz- és sajtgyárak, tejgazdaságok, kenderáztatók. Azért említem őket együtt, mert bizonyos közös tulajdonságaik miatt egy csoportba lehet sorozni. Tartalmuk leginkább szerves. Oldatlan lebegő alkotórészek mellett feltűnően nagy az oldott szerves-anyagtartalom. E szennyvizek közös tulajdonsága, hogy kétféleképen jöhetnek erjedésbe. A rendes mód a savanyú erjedés kénhidrogén fejlesztése nélkül, de nagymértékű szénsavfejlesztéssel. Ez a savanyú erjedés tovább tart a savtartalom mesterséges lefokozása, avagy közömbössé tétele ellenére is, ha tehát például a szennyvíz mészkövekből alkotott mederben folyik le. Ha azonban a közömbösítés oly nagy mértékű, hogy a folyadék határozottan lúgossá válik, az erjedés átcsap bűzös rothadásba kénhidrogén fej-