Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

1. füzet - II. Rohringer Sándor: Néhány külföldi vízerőtelep

61 A visszaduzzadás nagy erőveszteséggel járna a télen 8, nyáron 4 m. eséssel és 150—300 m

5 vízzel dolgozó 15.000 lóerős telepen. Viszont azt tapasztalták, hogy igen alacsony vízálláskor, ha tehát az esés nagy, a turbinákról lefolyó vizet a fal megtorlasztja, visszatartja, mert ilyenkor a mederben 0"6 m.-rel mélyebben áll a víz. Ezt a bajt elkerülendő, a falnak a zsilip felé eső felső végén 12 méteres nyílást vágtak, a hol az alvízcsatorna vize kifolyhatik, sőt azt tapasztalták, hogy ha a jobbfelől számított második zsilip nyitva van, akkor a zsilipnyíláson átrohanó víznek hullámvölgye a falon tört nyílás mellé esvén, olyan szívóhatása van jobbra és balra, hogy az alsó csatorna vizét is leszállítja és ezáltal esésnövekedés s különösen nagyvízkor több száz lóerőszaporulat keletkezik. A turbinaházban 15 pár, 1000 lóerő teljesítőképességű reákcziós turbinát helyeztek el, kettőt-kettőt egymás fölött, abból az okból, mert a kis- és nagyvíz között igen jelentős a különbség ; nagy vízálláskor sok lévén a víz és kevés az esés, a felső és alsó turbinák együtt dolgoznak ; azért a felső turbinákat — nyáron lévén a nagy víz — nyári turbináknak is nevezik, alacsony vízálláskor csak az alsó turbinák vannak működésben. Mindkét esetben a forgásszám állandó marad. Ügyesen oldották meg az egyes turbinakamrák elzárásának és víztelenítésének kérdését. Ha ugyanis gyorsan végzendő vizsgálat, vagy javítás vált szükségessé, a turbinakamrákat elválasztó pillérek rovatékaiban az alsó víz ellen gerendákat toltak le, a felső vizet pedig zsiliptáblával zárták el. A gerendák behelyezése nehézkes dolog volt, s ezért most a turbinakamra két fala közé úszó tiltót (vanne flottante) állítanak, a melyet vízzel megtöltve a fenékig sülyesztenek, azután lezárva a felső víz felőli zsilipet, a turbinakamrában lévő vizet kiszivattyúzzák, miközben a tiltót az alsó víz nyomása jobban odaszorítja a fal rovátékához s csaknem vízmentesen zár. Érdekes szerkezet az itt, továbbá a Rhöneon Lyonban és a Rajnán Rheinfeldennél látható rácstisztító (26. kép), a mely elektromos hajtással működik. A gerebfalon lévő vágányon álló házikóban van a mótor, a mely a gereb előtt mélyen a vízbe lenyúló vaskereten föl és lefelé mozgatható szánt hajtja. A szánon lévő karmok szedik ki a gereblemezek közt fennakadt mindenféle eredetű szemetet és beékelt köveket, fadarabokat; mindezt a szán felvonása után egy kis vasúti kocsiba öntik, a mely tovább szállítja. A chèvresi telep Genf város és kanton közműveit és magánipari szükségletét látja el kétfázisú árammal. Olaszországban újabban óriási lendületet vett a vízi erők kiépítése és hatalmasan fellendítette az ország iparát, s talán nem csalódunk, ha a gazdasági erőgyűjtésnek - a mely Olaszországot háborús válságok elviselésére képessé tette— egyik jelentékeny forrásául a vízierőtelepeket jelöljük meg. Számos különböző társaság alakult az Alpok déli lejtőiről a Lombard síkságra lefutó folyók és patakok vízerejének felhasználására és számuk még növekvőben van. Ujabban különösen a városok, mint Milánó, Brescia, Bergamo stb. építenek községi üzemeik számára vízerőíelepeket. Ámbár az olasz vízierők sokkal nagyobbak, mint a hazánkban lévők, egy tekintetben helyzetünk figyelemreméltóan hasonló az övékéhez. Olaszország, de különösen .Lombardia javarésze síkság, [mint a mi Alföldünk ; ott is a síkságot