Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

1. füzet - II. Rohringer Sándor: Néhány külföldi vízerőtelep

58 csatorna felszínén menő gerendával valamely oldalt elhelyezett bukóhoz, vagy a mi czélszerűbb, a turbinazsilipek vonalában levő szabad zsiliptábla tetején buktatják át. Az augst-wyhleni mű duzzasztójának zsiliptáblái minden második nyílásban lebillenthetek a jégleboesátás czéljából, mint ezt már jeleztem. (20. kép.) Azt is megállapíthatjuk, hogy mind a jégzajlás, mind a kásajég jóval kisebb mértékű a szabályozott ós nagyobb vízmélységű külföldi folyókon, mint a mi elsekélyesedett, zátonyos vagy kanyargós szabályozatlan folyóinkon. A mederszabályozás tehát tetemesen megkönnyíti a vízerőtelepek üzemét mind a hordalékmozgás, mind a jégjárás szempontjából is. A nagy rajnai vízerőtelepeken és más kisnyomású telepen kívül napról-napra szaporodnak Svájczban a nagynyomású telepek, a melyeknek egyik érdekes példája a Luzern város tulajdonában levő engelbergi telep 300 m. nyomómagassággal s 4 db, egyenkint 2000 HP teljesítőképességű turbinával, a melyekre egyelőre 2 nyomócső vezeti a vizet. A telep Luzern város és környéke számára világító- és ipari erőt szolgáltat. A nyomócsöveknek a telephez való csatlakozását a 21. kép mutatja. A már említett és Genf város tulajdonában levő chèvresi telep egyes rész. leteire visszatérve, megemlítem, hogy a 6 db, egyenkint 10 m. nyílású, összesen 75 m. hosszú duzzasztózsilip 5ío?ze?/-rendszerű, rácstartókkal merevített táblákkal zárható, magasságuk 8'50 m. (15 kép). A zsilip jobbszárnyából kiinduló ós a turbinaház alvízcsatornáját a Rhônemedertől elválasztó fal, mint említettem, különösen magas vízálláskor arra szolgál, hogy az erős hullámzású víz vissza ne hasson a turbinákra és hogy az alvízcsatorna felkavicsolódását is meggátolja. 23. kép. A München városi erőtelep messburgi duzzasztója.