Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

1. füzet - II. Rohringer Sándor: Néhány külföldi vízerőtelep

56 A 3 fázisú váltakozóáramot 7000 V. generátorfeszültségről 45.000 V.-ra transzformálják a távolsági vezetékre s a különböző leadó helyekre, jobbára kémiai gyárakhoz. Az angst-wyhleni duzzasztó elrendezése vízlefolyás szempontjából a legtisz­tább megoldásnak látszik, fix mű a mederbe nincs beépítve, a jégnek, hordalék­nak mozgása elé nincs semmi akadály téve, mindössze az összehúzódástól lehet némileg tartani, mivel a víznek' a turbinakamrákba való befolyása a meder irá­nyára derékszögű. A hordalék mozgásának a vízerőtelepek üzemmenetére való hatása az eddi­giekből eléggé kiviláglik és sajnos, meg kell állapítanunk, hogy a hordalékmozgás törvényeinek tanulmányozására még sem a folyószabályozás, sem a vízerőtelep­építés terén nem fordítanak elég gondot, a minek kö­vetkezménye számos balsiker és az üzemi költségek növekedése. A hidraulikai képletek csak vízről beszélnek, holott a valóságban hordalék nélküli vízzel alig van dolgunk. Ezért kell természetes, vagy mesterséges tárolók segélyével lehetőleg hordalék nélküli iizemvízre töre­kednünk; ha pedig ez nem lehetséges, már a víz­kivételi műveknél ezzel a nehézséggel számolni kell. Ezt a szempontot akarja használni a chèvresi, laufen­burgi és augst-whyleni gátak különböző elrendezése, de hogy e téren mennyi a kívánni való, azt a vízerő­telepek tanulmányozása közben számos példával iga­zolhatjuk. Az Augsburg városi ipartelepek erőszükségleté­nek ellátására szolgál a gersthofeni mű a Lech folyón, a mely 50 m 8 víz vezetésére alkalmas csatornába tereli a vizet (24. kép), hol 8 m. esés felhasználásával az 5 Francis-turbinával felszerelt telepen 4000 lóerő ter­melhető. Magát a csatornát már a Lechnek a nagy hajó­zás czéljára való szabályozására számítva, úgy ké­szítették, hogy rajta hajózás és tutajozás is lehetséges legyen, sőt az erőtelepnél csegét is építettek, noha a hajózás még a messze jövő kérdése, a tutajozás pedig csaknem teljesen megszűnt. A csatornán levő turbinatelep fölött mintegy 500 méterre 250.000 m 8 tározására alkalmas, töltésekkel körülvett medencze van, a mely a csúcsszükségletek esetén a telep kisegítésére van hivatva. A gersthofeni mű rossz oldala, hogy a hordalék állandóan bekerül a csator­nába és kikotrására külön kotró van állandóan működésben és évenkint 10.000 márkára rúg a kotrásköltség. A gát beeresztő-zsilipjének közelében van a tutaj­áteresztő, a melynek koronája csak 50 cm.-el alacsonyabb a beeresztő-zsilip küszö­bénél. Ha szemügyre vesszük a hordalék mozgásának menetét, könnyen érthetővé válik a csatorna bekavicsolódása. 20. kép. Az augst-wyhleni duzzasztó lebillenthető zsilip táblája.

Next

/
Thumbnails
Contents