Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

1. füzet - VI. Apró közlemények

79 A térképen látható, hogy a budai részen az elöntés jóformán csak a partok mentére terjedt ki. Nagyobb területek a Vízivárosban és Óbudán kerültek víz alá. A balparton majdnem az egész Pest területét elborította az ár. Az elöntött rész külső szegélyén belül néhány kisebb folt emelkedett ki a vízből: köziilök még a legjelentősebb a mai Erzsébet-tér és a középponti városház környéke. A térkép kimutatást is közöl az áradás után még megtalált házakról. A pesti oldalon épen maradt 1146 ház, megrongálódott 827 ház, rombadült 2281 ház. A budai oldalon épen maradt 2114 ház, megrongálódott 526 ház, rombadült 601 ház. Az egész fővárosban megrongálódott tehát 1353, rombadült 2882 ház. 4. A franczia FelscJ-Rhône-on tervezett vízerőtelep. (5 képpel.) A Le Génie Civil 1912. évi júl. 13-iki száma ismerteti a franczia Felső-Rhóne-on tervezett­nagy vízerőtelepet, melynek energiáját a teleptől 425 km-re fekvő Párisba szándékoz­nak átvinni. Ezt a tervezetet a nevezett lap után röviden mi is ismertetjük. A villamos energiának néhány száz kilométerre való átvitele ma már meg­oldott pij)bléma. Az Egyesült-Államokban a Michigan erőátvitele 140,000 volt feszültségű árammal 378 km.-re történik. Európában a legnagyobb feszültségű áramot Németországban hasznosítják; itt a feszültség 110,000 volt. Ezért nem agyrém többé az a gondolat, hogy a Rhône energiáját Párisba szállítsák. A Genfi tóból kiömlő Rhône Bellegarde környékén hosszabb darabon szűk mederben, a «Rhône eltűnése» (Perte du Rhône) nevü szorulatban erős eséssel folyik s a folyónak száraz időszakban is nagy a vizhozománya. Ez a hely alkal­mas tehát nagy vízerőtelep létesítésére. Már régebben is készítettek Bellegarde­nál egy kisebb vízerőtelepet, de az újabb tervezetek óriási energia termelését czé­lozzák. Két különböző terv van jelenleg tár­gyalás- alatt ebben a dologban. (L. az 1. és 2. rajzokat.) Az egyik a géníssiat-i terv néven isme­retes s szerzői Blondel, Harle' és Mahl. E terv szerint egyetlen völgyzárógát alkalmazá­sával 70 m. esést állítanának elő Génissiat köz­ségnél. A második a bellegarde-malpertuis-i terv, mely két völgyzárógátat alkalmazna: egyet Bellegarde, egyet Malpertuis közelében, össze­sen szintén közel 70 m. eséssel. Az első terv a Génissiat-nál termelt ener­giát közvetetlenül Párisba szállítaná, míg a második terv szerint az energia első sorban a környék szükségletét elégítené ki s csak újabban gondolnak arra, hogy egy részét Pá­risba szállítsák. A franczia Felső­Rhône-on termelhető energia nagyságára erős hatással van a Getí tó, mely 58,236 ha terjedelmű s mint óriási víztár szerepel. A felső részén maximumban másodperczenkint 975 m 8-nyi árvízi hozomány ömlik belé, míg alsó részén legfölebb 700 m s víz folyik ki másodperczenkint. A különbség a tóban tározódik. Ha a tó szintjét 0f> m.-rel emeljük, 349 millió m s-t tározhatunk benne. Az így tartalékul szolgáló víz télidején a minimális vízszállítmányt 50 m 3-ről 100 m 3-re 1. kép. A Rhône-uak a Gonfi tó alatti orra Ír о O'j о

Next

/
Thumbnails
Contents