Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

1. füzet - I. Térfi Béla: A krassószörényi árvízkatasztrófák

Ily törmelékkúp tulajdonképen az Oravicza, Toronicza, Berzászka stb. völgye, ilyenek szakadatlan sorozata alkotja a Bisztra medenezéjét, sőt a Lúgostól Temesvárig húzódó széles lapályt is a Temes és Béga törmelékkúpjai készítették. Ebből magyarázható, a mit mind a Temesnek ezen a szakaszán, mind a Bisztrán is konstatálhatunk, hogy a pataknak medre jóformán egy szintben, sőt helyenkint valamivel még magasabban fekszik, mint maga a mellette levő medencze. Egy pillantás a vármegye térképére és megállapíthatjuk, hogy a községek legnagyobb része tényleg a medenczék szélein épült fel; főként jól látható ez a Nóra völgyében, az úgynevezett Almás-medenczében ; másutt ismét a patak mentén, illetve törmelékkúpjain (Bisztra völgye) telepedett le a lakosság, beépítvén sok esetben a folyónak árterületét is. Ezek a fent vázolt körülmények már önmagukban is magyarázatát adják, hogy a vármegye egyik-másik községe már kissé erősebb nyári zivatar alkalmával is miért van kitéve az elárasztás veszélyének. Nem lehet tehát csodálkozni, hogy az 1910. év tavaszán'és őszén, valamint az 1912. év tavaszán lehullott óriási víztömeg szinte elképzelhetlennek vélt károkat okozott. Az alábbiakban külön-külön fogom ismertetni az 1910. évi és az 1912. évi •árvizek lefolyását, az okozott károkat, a károk okait és körülményeit. Mint a m. kir. orsz. meteorológiai intézettől megszerzett s az alább közölt adatokból kitűnik, 1910. év június hó 13-án oly hatalmas felhőszakadás zúdult a Kraku-Almás, Szemenik és Szarkó hegycsoportra, hogy az ombrométer helyenkint 100—185'6 mm. csapadékmennyiséget jelzett. Vonulás-iránya Újmoldova — Szászkabánya Szakalár (Szokolár), majd a Néra völgyén felfelé Nérahalmoson {Prigor) át Teregova s Almafatelep (Polyana-mörul) volt, hol intenzitása máicsökkent. A felhőszakadás több mint 3 óra hosszáig tartott s valóságos tengerré változtatta a Berzava, Néra, Bélaréka völgyeit s a Temes felső vízmedenczéjét. Ugyanaz év őszén szeptember hó 1—2-án újabb felhőszakadás sújtotta körülbelül ugyanazt a vidéket, azzal a különbséggel, hogy ez alkalommal a maximális csapadékmennyiség a B.''laréka s Cserna völgyére esett (a két nap alatt együttesen Orsován 212-3, Herkulesfürdőn 227-8 mm.-t jegyeztek fel), de azért a Szemsnik környéken is 150 mm.-t meghaladó csapadék esett. Hogy a 150—227-8 mm. csapadék mily óriási víztömeget jelent, legjobban megítélhetjük abból, hogy a déli Kárpátokban a normális, egész május havi csapadék, körülbelül 110, a szeptemberi pedig 90 mm. A szeptember hó 1-ről és 2-áról, valamint az 1912. május hó 25—2(i-áról feljegyzett csapadékmennyiségeket együttesen vettem számításba, mert a nagy záporeső úgyszólván egyfolytában esett s hatása is egy áradásban nyilvánult. Ép így együttesen kell tárgyalnom az 1910. évi két áradás okozta károkat is, részben mert a helyszínén csak már a második árvíz után — 1910. év október havában — jártunk, részben, mert a vármegye alispánja egybeállította hivatalos kárbecslés is egybefoglalva mutatja ki azt a kárt, melyet a községek lakói « két árvíz következtében szenvedtek. E jelentós szerint az árvíz összesen 95 községet sújtott, melynek lakossága 163.982 lélek. A károsult családok száma 12.337, a családtagoké p"dig körülbelül 45.000 volt, tehát az érdekelt községek lakóinak majd Vs része. 1*