Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

6. füzet - V. Apró közlemények

'207 legnagyobb gondot fordították, Részben azért, részben pedig mivel a Moldva völgye aránylag szűk, nem merültek fel túlságos kártalanító követelések. A kisebb bejelentett károk szám i, (többek közt pincék elönt íse, épületek nedvess' tétele miatt) azért elég nagy, különösen Wegstädtl környékén. 4. Az Oder-Spree-csatorna mentén, Bár a munkákat mintegy két évtized előtt befejezték, még moit is rendkívül sok bajuk van a kártalanítással, azért, mert annak idején nem végeztek talaj vízészleléseket. Már igen nagy összegekre rúgó lecsapoló munkát hajtottak végre. E sorok írója is látott 20-30.000 K-ás lecsapoló munkát, amelyet 8—10 holdas területek érdekében hajtottak végre. 5. Az AlsóВ ég án és a Körösön. Az Alsó Béga (a torkolattól fel egészen Nagybecskerekig) völgye kötött talajú. A mellette fekvő, még n^m ármentesített öblözeteket azelőtt is a Dunáról és Tiszáról vissziduzzasztott hosszantartó árvizek járták. Ёрзп azé't a diuzasztott víz szine alatt fekvő területeket csak a lehető legextenzivebb módon, legelők, füzesek stb. gyanánt használják. A csatornázás végrehajtása alkalmával egyidőben kivitelre kerültek a vízfogó töltések, párhuzamos lecsapoló árkok, áteresztők, szifonok stb. is, a melyeknek czélja a duzzasztás káros hatásainak megelőzése. Az olyan területekre vonatkozóan, ahol a fenti intézkedésekkel sem lehetett kellően segíteni, az állam már előzetesen kártalanító szerződést kötött (pl. a Harnoncourt-uradalommal.) A fenti körülményeknek és intézkedéseknek az eredménye az, hogy az Alsó-Bégán számbavehető kártalanító követelés mindeddig nem lépett föl. A Körösön a bökényi tűsgáttal felduzzasztott böge vízszínét nagyon alacso nyan szabták meg; a talaj itt is kötött, a duzzasztás aránylag rövid ideig tart. Épen azért a duzzasztás nem okoz károkat és eddig — tudomásunk szerint — nem is jelentettek be. * * * Végeredményben a fentiekből azt a tanidságot lehet leszarni, hagy az előzetes talajvíz-észleléseknek rendkívüli fontosságuk van. Ezenkívül valamely folyócsatornázás tervezésekor nagy gon lot kell fordítani a duzzasztott víz szine alá eső területek lecsapolásának biztosítására. Az a körülmény, hogy az Alsó-Bégán nem történtek előzetes talajvíz-észlelések és még sincsenek kártérítő követelések, nem okolja meg, hogy hazánkban az aránylag extenzív mezőgazdasági kulturára való hivatkozással mindenütt el lehet kerülni a talajvíz-észleléseket. Az Alsó-Béga partjai kötött talajuak és már a külföldi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy ilyen helyen aránylag kevés víz szivárog át és kevés kárt okoz. A legnagyobb kártérítő követelések átbocsátó talajú partok mentén szoktak fellépni. Ilyenek a nagyobb esésű csatornázandó folyóink. Sajó Elemér. 2 Az Indus partvidéki öntöző művekről. A bopibayi középítészeti igazgatóság öntözőosztálya részletesen beszámol az 1910 -1911. évi öntözések üzleti eredményéről. Tudvalevő, hogy Indiában Bombay tartománynak az évi csapadéka a legkisebb, ennélfogva a mezőgazdaság ott határozottan rászorul az öntözésre. A szántóföldek termékenységét öntöző csatornák létesítésével fokozták, a mi különösen a gabonatermelés terén vált be.