Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

6. füzet - III. Habekost Alajos: A Mezőség keleti részének vízvezetéke

'260 A Mezőség- keleti részének vízvezetéke. (3 képpel.) •Irta: Habekost Alajos. A Mezőség Magyarország Királyhágón túli részének, röviden Erdélynek közepe táján terül el és kiterjed Szolnok-Doboka, Kolozs, Torda-Aranyos, MarosTorda és kis mértékben Beszercze-Naszódmegyékre. Nagyobb vonásokban határai : északkeletről és északról a Szászrégent Beszterczével összekötő egyenes vonal, a Sajó- és Besztercze-patakok és a Nagyszamos-folyó lefelé Deésig; nyugatról és délnyugatról Deóstől majdnem Kolozsvárig a Kisszamos-folyó, folytatólag a Kolozsvár és Tordát összekötő egyenes vonal és az Aranyos-folyó lefelé a Maros-folyóig ; délről és délkeletről a Maros. Ez azonban csak földrajzilag vett körülhatárolás, mert geológiai és gazdasági szempontból a Mezőség határai a fenntieken jóval túlterjednek. (Lásd az 1. rajzot.) Területe mintegy 4700 km

2 (ca 800 ezer kat. hold) ; a rajta lévő községek száma pedig ca BOO. Ez a terület mind a kultura, mind a mezőgazdaság szempontjából meglehetősen elmaradott. A szigorúan vett földrajzi viszonyokat nem tekintve, az elmaradottság okai főként a geológiai ós csapadék-viszonyokban találhatók fel. A mioczén korszakbeli lerakodás talaja és altalaja mindenütt a legnehezebb, kötött sárga agyag, mely már magában is alkalmatlan, hogy a csapadék befogadásával némileg is kielégítő forrásokat, vagy kutakat tápláljon. Ily körülmények közt tehát a területnek vízzel való ellátása a köz- és állategészségügy rendkívüli nagy kárára még rendes csapadékviszonyok esetén is nagyon hiányos. A leginkább domboldalakon és tetőkön fekvő legelőkön pedig az itatás nagyon körülményes és időtrabló. Ezeket az állapotokat azonban rendkívüli módon súlyosbítja a Mezőségnek általában gyérnek mondható csapadéka, a mely a csapadékfeljegyzések utolsó tíz évi átlaga szerint az évi 700 mm.-t meg nem haladja, de tekintélyes részén a 600 mm.-en is alúl marad. így például a mezőméhesi csapadékmérő állomáson a mult évtizedben észlelt csapadék évi átlaga mintegy 559 mm. Továbbá a csapadék az év különböző szakaiban nagy ingadozást mutat. Egy napon (24 órán) át elég gyakran 60 mm.-en felüli csapadék is van, míg nedves esztendőkben is a megismétlődő több heti teljesen csapadékmentes időszakok nem tartoznak a ritkaságok közé. A mult évtized közepén jelentkezett szárazságok alkalmából pedig, a midőn, mint például az 1903. és 1904. években egyes állomások évi csapadékmennyisége a 400 mm. körül járt, sőt a 388 mm.-re is leszállt, az állapotok már katasztrofális jelleget kezdtek ölteni. Szerencsének mondható, hogy a természet az ilyenekhez hasonló figyelmeztetéssel csak ritkábban szolgál. A végzett egyes kísérletek igazolták, hogy a Mezőségen sósvíz elég van. földgáz a mai viszonyok között, sajnos, még több a kelleténél, de ivásra és itatásra alkalmas vizet a talajból kierőszakolni csak kivételes helyen lehet, A Mezőség tehát csak más helyről idevezetett vízzel volna ellátható. E tekintetben már történtek ugyan tanulmányok, de még mindezideig kézzel fogható