Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

6. füzet - II. dr. Benedek József: A Sajó vízereje

•238 Válaszszuk ugyanis a 17. rajzon látható koordinátarendszernek a vízszintes tengelyét a napoknak, függőleges tengelyét pedig először a felsőzsolczai vízállásoknak, azután meg a turbinatengelyen mért lóerőknek a tengelyéül. Rakjuk fel azután a második táblázat alapján a különböző felsőzsolczai mérczeállások feletti vízállásoknak a jégmentes időszakban való tartósságát az о a; tengelytől jobbra, a jeges időszakban való tartósságát tőle balra és kössük össze a kapott pontokat folytonos vonalakkal, akkor a vékonyabban kihúzott két görbét kapjuk. E görbék tehát megadják, hogy pl. -f- l-40 m. feletti vízállás átlag 220 napig van. Rakjuk fel végül azoknak a pontoknak a függőlegesére, a melyekben a mérczeállások vízszintesei a vízállások tartósságának a görbéjét metszik, a telepnek az illető J'eg m en tes időszak 17. rajz. A VII. sz. telep teljesítőképessége. vízállás idejében való teljesítőképességét (például +1-40 cm.-es vízálláskora 16. rajz szerint a teljesítőképesség 265 'HP., tehát ezt kell a vízszintes tengelytől felrakni a 17. rajzon P betűvel jelölt pont függőlegesére) és kössük össze ezeket a pontokat is folytonos görbékkel : akkor e görbék és a napok tengelye által bezárt terület megadja a turbinatelep évi átlagos energiamennyiségét. Tehát pl. az А В К С 6í C

2 D terület a turbinák tengelyén mért amaz átlagos energiamennyiséget jelképezi, a melyet 25 m

3 nyelésű turbinákkal lehetne termelni, a jégmentes időszakban. Ha ebből az energiamennyiségből csak azt veszszük számításba, a mely évi átlagban legalább 60 napig termelhető a — mert hiszen olyan erős áramfejlesztő