Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

6. füzet - II. dr. Benedek József: A Sajó vízereje

'233 németiben, vagy pedig mind a két helyen zajlott vagy állott. Ez az oka, hogy a felső szakaszon a jeges időszak átlagos tartamára 60 napot, itt pedig 70-et kaptam. A hajók átzsilipelésére és egyéb elkerülhetetlen veszteségekre itt is annyit vehetünk fel, mint a mennyit a Hernádtorkolat feletti részen számítottunk — vagyis másodperczenkint 1-5 m

8-t — s akkor a rendelkezésre álló vízmennyiséget bármely vízállás idején az a távolság fogja megadni, a melyet a 8. rajzon az illető mérczeállás vízszinteséről a baloldali eredményvonallal kihúzott görbe és a jobboldali tömeggörbe lemetsz. V. A termelhető energia mennyisége. a) A Vll. számú (felsőzsolczai) telep. • Az eddigiek szerint a termelhető energia mennyiségének kipuhatolására szolgáló adatok közül a rendelkezésre álló vízmennyiséget és a különböző vízállások tartósságát már meghatároztuk. Hátra van még, hogy a hasznosítható esést is meghatározzuk. A következőkben három telepnek a teljesítőképességét fogom közelebbről vizsgálni: a VII., VIII. és II. számú gátak mellett építhető felsőzsolczai, miskolczi és nagycsécsi telepekét. Ezekből a többi telepekre is lehet majd következtetést vonni. A VII. és VIII. gátak vízlépcsőjének a nagysága nemcsak a különböző vízállásoknak a függvénye, hanem a hajózó üzemmel is kapcsolatban van. A helyszínrajzból és hosaszanti szelvényből (2. és 3. rajz) látható ugyanis, hogy a VIII. számú (miskolczi) duzzasztógát a miskolcz-felsőzsolczai úton lévő közúti híd felett, a hozzátartozó hajózó csege pedig oldalcsatornában fekszik. A csege alatt természetesen más hidat kell építeni a csatornára s nehogy ez a híd túlságosan magas legyen, bizonyos magasságú természetes vízállás elérése után a VII. számú gátnál a duzzasztást korlátozni kell, mert különben a hajók nem tudnának a híd alatt átmenni.

1 A felsőzsolczai csege alatt is kell a hajózó csatornára hidat építeni — a M. A. V. miskolcz—szerencsi fővonalán — de ehhez a hídhoz csak a hosszú oldalcsatorna alsó végéről vízszintesen visszaduzzadó 108'60 m. magas víz jut. A VI. számú gát duzzasztott vizét tehát mindig a normális 108'60 m. magasságon lehet tartani (a míg tudniillik nagy víz miatt le nem kell fektetni a gátat) s így a szóban lévő VII. sz. (felsőzsolczai) gát alsó vizének a magasságát az a követelmény határozza meg, hogy a VI. számú gátnál a duzzasztás állandóan 108'60 m. magas legyen, felső vizéét pedig az, hogy a miskolczi csatornahíd alatt a hajók át tudjanak járni. A 15. rajz ennek a legfelső szakasznak s a benne előálló vízszineknek a hosszanti metszetét mutatja. Ebben a rajzban fel van tüntetve a felsőzsolczai + 1"06, -f- 276 és + 3 06 méteres mérczeállásoknak megfelelő természetes vízállás és hozzájuk hasonló jelöléssel a nekik megfelelő duzzasztott vízszin. E hosszanti metszet összeállításakor a következő feltevésekből indultam ki: 1. Bármely magasságú természetes vízszín párhuzamos a legkisebb víz színével. 1 A következökbon «természetes vízállás»-nak azt fogom nevezni, a mely a Sajón elóállana, ha a duzzasztógátakat lefektetnék.