Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

6. füzet - I. Kvassay Jenő: A nemzetközi Duna és Magyarország

188 IV. A Duna hajózhatóságát mai állapotában két szempontból kívánjuk megvilágítani, u. m. a bemerülés mélysége és a vontatmány nagysága tekintetében, megjegyezve, hogy a Vaskapú és a zuhatagos szakasz idevágó adataival külön foglalkozunk. A Dunának torkolati részén az európai Dunabizottság ide vonatkozó sikeres és teljes elismerést érdemlő munkálkodása következtében a hajózás mélysége Galatzig fokozatosan T2 méterre növekedett úgy, hogy a Duna eme szakaszán 3.500 regisztertonna nagyságú hajók is közlekedhetnek. Galatz, illetőleg Braila fölött a Vaskapúig a legkisebb hajózó mélység az 1911. évben 27 gázlón volt 3 méternél kisebb, közülök egy volt 19, egy 20, 9 pedig 20—25 decziméter mély. És mivel a román kormány a gázlók kotrására rendszeres berendezéssel van felszerelve, remélhető, hogy a 2\5, illetőleg a 3 méter vízmélység is aránylag kevés költséggel a Duna eme szakaszán elérhető és állandóan fenn is tartható. Omoldovától fölfelé egész Budapestig, illetőleg Gönyőig a 2 méteres hajózó vízmélység, rendkívüli kis vízállásokat nem tekintve, már ma is megvan, a folyamatban lévő szabályozások következtében pedig biztosan elérhető. Sőt az ide- . vágó tanulmányokból az is kitűnt, hogy Omoldovától Budapestig a 3 méteres mély hajózó víz is előállítható, aránylag igen kevés költséggel, a mennyiben nagyobb szabályozó munkálatokat e czélból csakis a Budapesttől lefelé 1(0 kilométerig terjedő folyószakaszon kell végezni. Gönyőtől Dévényig ma a hajózó mélység kisvízállások idején 1 '6 -1 '4 méterre is leszáll, azonban a legközelebb megépülő gázlókotró működésbe helyezése után a 2 méteres hajózó mélység az ország felső határáig meglesz, a mennyiben a kotrandó gázlók száma a legrosszabb években sem haladta túl a 8—10-et. E mellett ezen szakasznak szabályozó művekkel való rendezése is folyamatban van úgy> hogy a magyar Dunán a legrövidebb idő alatt a 2 méteres hajózó mélység a legalacsonyabb vízállások idején is biztosítottnak tekinthető. Az osztrák és bajor Dunán közép vízálláskor a 2 méteres hajózó mélység megvan, de kisvízállások idején 13-—14 decziméterre, sőt még lejebb is sülyed. A folyamnak rohamos esése és nagy hordaléka következtében a legmesszebb menő követelmények is kielégíthetők, lia Regensburgtól Dévényig a 2 méter hajózó mélység, — a melyre az illető kormányok törekednek is — elérhető. A Dunának hajózó mélységei egyes szakaszain a Magyar kir. Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság által egybeállított s a túlsó lapon közölt kimutatás szerint használhatók ki. Az Orsova—Drenkova közti vonalszakaszon a közlekedés sekély járatú 600 HP. gőzösökkel -(- 40 cm., a Vaskapu-csatornán pedig orsovai 0 vízállásig lehetséges és pedig mind felfelé, mind lefelé, kisebb vízálláskor azonban vontatni csakis lefelé lehet és pedig a vízmélységhez mérten gázoló, 200—300 HP. gőzössel (mert csekély erejű gőzös felfelé nem vontathat). Az uszályok megterhelését illetőleg szabványul szolgál, hogy a zuhatagok felső szakaszán -J- 1 m. orsovai vízálláskor P6 m., a Vaskapu-csatornán pedig 2 m. mélyen merülő uszályokat kalauzolnak, ebből a meriilésből azonban a Hajózási Hatóság az előrelátható napi apadást — a mire nézve a zimonyi mércze