Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)
5. füzet - V. Apró közlemények
179 kivételesen szokatlan megpróbáltatásnak volt kitéve. A gát k. b. 450 láb hosszú a koronáján és a középen elhelyezett mintegy 119 láb hosszú csordulónak koronája 5 lábbal alacsonyabb a gátkoronánál. Az eddig lefolyt legnagyobb vízmennyiség 2920 köbláb másodperczenkint, míg 4400 köbláb másodperczenkinti lefolyó vízmennyiségre volt tervezve. Mégis a legújabb árvíz tömege 14.500 köbláb volt másodperczenkint úgy, hogy a lefolyó víz nemcsak hogy az egész csordulót megtöltötte, hanem a gátkorona fölött is 3 lábbal túlemelkedett. Szerencsére a gátat tömör sziklára alapozták és oldalt mindkét végén sziklába volt bekötve. Az egész árvíz tartama alatt pontos megfigyeléseket tettek a gáton, de semminemű kárt nem lehetett felfedezni az egész idő alatt. A folyó mederágya tömör szikla vagy kavics, mégis 2—3 lábnyira kimélyült a gát alatt mintegy 1 mérföldnyi távolságig az átbukó víz kimosó ereje következtében. Jellemző, hogy néhány 6 köbláb nagyságú mederkavics is több százmóternyire elmozdult. Ez a gát különben már építés közben is súlyos próbának volt kitéve egy akkori árvíz alkalmával. Tavi Lajos. 10. A német belhajózás 1875-től 1910-ig. A német belhajózás szokatlan térfoglalásáról a «Zeitschrift für Binnenschiffahrt» rendkívül tanulságos adatokat közöl. A fontosabbakat az alábbiakban ismertetjük : A vontató gőzösök és uszályok száma 1877 —1907-ig 49%-al, míg teherbíró képességül 321°/ 0-al növekedett, igazolván a nagy teherbírású vizi járművek gazdaságos voltát. A német viziutak forgalmának növekedését a vasútakéhoz viszonyítva az alábbi számadatok mutatják : 1875. évben: 1. hossz ... ... ... — ... — 2. tonnakilométeres teljesítmény ... ... 3. forgalmi sűrűség ... ... ... 4. részesedés az összes teherforgalomból Viziút 10.000 km. 2-9 milliárd tkm. 290.000 t. 21% Vasút 26.500 km. 10'9 milliárd tkm. 410.000 t. 79% 1910. évben: 1. hossz 10.000 km. 58.600 km. 2. tonnakilométeres teljesítmény 19 0 milliárd tkm. 563 milliárd tkm. 3. forgalmi sürűség__. 1,900.000 t. 960.000 t. 4. részesedés az összes teherforgalomból 25% 75% Ezek a számadatok a két közlekedő eszköz — viziút és vasút — viszonylagos közgazdasági értékéről is világos képet nyújtanak. Bár a vasútakat nagyon szaporították, mégis a víziutak részesedése az összes teherforgalomból 21°/ 0-ról 25 0/ 0-ra emelkedett s míg a vasútak kilométerenkinti forgalma (forgalmi sűrűség) 134%-kal, addig a viziutaké 552°/ 0-kal emelkedett. 13*
