Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

5. füzet - V. Apró közlemények

177 Missisippi környékén nem voltak, mert az árvíz magassága alatta volt az eddig ismert legnagyobb árvízszinnek és csak kevéssel volt nagyobb az 1912. évi árvíznél. Az emberéletben és vagyonban okozott árvízkár kétségkívül hatalmas mozgalmat fog indítani abból a czélból, hogy tároló völgyzárógátakat építsenek, vagy legalább is hatalmas erdősítéseket létesítsenek a folyók romboló erejének a csökkentésére. Mindkét árvédekező módszernek hatalmas tábora, de viszont sok ellenzője is van. Az említett módszereknek teljes mértékben való általánosítására vonatkozóan az ohiói és indiánai árvizek az «Engineering News» szerint azt a leczkét adták, hogy minden kísérlet, hogy a vízválasztókon a záporokat erdősítéssel, a kisebb mellékfolyókon pedig töltésezéssel és tárolómedenezékkel fogják föl, meglehetősen hasztalan lenne. Minden vízi mérnök, kinek a tartós esőzésekről és lefolyásukról némi fogalma van, tudja, hogy egy 10 cm.-től 15 cm. magasságig terjedő csapadékmennyiség, mely vízzel teleszivódott talajra esik, a vízlevezető folyókon még akkor is jelentékeny vízállást fog okozni, ha mindjárt az egész vízgyűjtő terület is erdővel volna borítva. A Miami folyó, mely oly borzasztó rombolást okozott Dayton, Hamilton és Middletown városokban, legmagasabb vízállásakor 5—6 km. széles vízfolyás volt, mely tetemes mélységgel hömpölygött a távoli magas partok között, elborítva az egész közötte elterülő katlanszerű lapályt. A völgyzárógátak építésének ellenzői avval érvelnek, hogy ily árvizek ellen való föltétlen biztos védekezés czéljából abnormisan nagy méretű völgyzárgátakat kellene építeni, melyeket az árvíz érkeztéig állandóan üresen, szóval az év nagy részében teljesen kihasználatlanul kellene tartani» Az óhajtott biztosság elérésére azonban nemcsak egy, hanem minden egyes folyón kellene ily völgyzárógátakat építeni, mert aránylag jelentéktelen kis mellékvizekből is elképzelhetetlen nagyságú károk jöttek létre. Ezeket mondva azonban nem kell még a folyószabályozásnak völgyzárógátakkal való végrehajtását teljesen elvetni, mert a folyók tárolásának nemcsak az árvíz csökkentése a czélja. Igen sok eset van, mikor kedvező helyrajzi és egyéb feltételek között a víztartómedenczék felette czélszerűek, különösen ha szárazság idején a kisvíz fentartása vízerőtelepek fentartásával kapcsolatosan szükséges. Tavi Lajos. 9. Néhány gát viselkedése a márcziusi amerikai árvizek tartama alatt. (Amerikai lapokból ; két képpel.) Yosts M. J—i mozgó hídgát. Little Falls és Schenectady között a Mohawk folyó, melyet a New-York állami hajózó csatornák számára csatornáztak, 8 mozgó gáttal van ellátva, melyeknek táblái nagyvízkor felhúzhatók, hogy szerkezeti romlásokat és 1. kép. A Mohawk folyó mozgó gátja árvízben.