Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

5. füzet - V. Apró közlemények

11)3 a Pecsenyéd és Lajtaujfalu között találni reménylett szenet vízi úton szállíthassák egyrészt Wienerneustadton át Bécsbe, másrészt a Vulka völgyén, Fertőn, Rábczán át a magyar Dunára. Mindebből csakis az osztrák területre eső rész létesült, nevezetesen egy hajózócsatorna a magyar határszéltől Bécsig s e csatorna vízzel való táplálása. A hajózócsatorna töltésben vezetve, keresztezi a Lajta völgyét és hatalmas akvaduktok segélyével a Lajta s a Fischa medrét. A hajózócsatorna igen keskenyre épült, a talált szén pedig nem igazolta a hozzája fűzött várakozásokat. így idővel e hajócsatornából erővízcsatorna fejlődött s mint ilyen szolgál ma is, számos erőtelepet látva el vízzel. E csatorna vizét magyar területen a lajtaszentmiklósi (Eszterházy hg. tulajdonában levő) malom csatornájából nyeri dúzzasztózsilip és az ú. n. Rigole-csatorna segélyével. A lajtaszentmiklósi malomesatorna pedig vizét a Lajtából veszi ki az osztrák és magyar határszélen magyar területen a Lajtába épített dúzzasztómű segélyével. Ezenkívül a bécsi csatorna még közvetetlenül a Kehrbachból is táplálható Wienerneustadt alatt az ú. n. Kreutzschleuse segélyével. A bécsi csatorna építése Eszterházy Pál lierczeggel, mint a kérdéses malom akkori tulajdonosával kötött egyezség alapján történt. 1869. évben a csatornát az osztók kincstártól, illetőleg a csatornaalaptól az austro-belga vasúttársaság vette meg s jelenleg is tulajdona, A hajózó csatornát tápláló víz kivétele magyar területre esvén, a tulajdonos austro-belga vasúttársaság a régen gyakorolt vízhasználatot a magyar vízjogi törvény 191. §-a alapján kibocsátott második hirdetményre Sopronmegye alispánjánál bejelentette s a vonatkozó műszaki terveket is a vízhasználat mikénti gyakorlásának engedélyezése végett bemutatta. A vízhasználat mikénti gyakorlásának engedélyezését, tekintettel az alább ismertetendő újabb tervekre, mindeddig függőben tartották. De e vízhasználat gyakorlata az osztrák területre eső részeken sincs eddigelé szabályozva. Ezért tehát e vízhasználat terjedelme, vagyis az, hogy mennyi vizet van jogosítva a bácsi csatorna táplálására tulajdonosa a Lajtából elvezetni, mindeddig határozottan megállapítva nincs. De a rendelkezésünkre álló adatok alapján ez 0-857 m

3 másodperczenkint. Ugyanis : a magyar vízjogi hatóságnál bemutatott tervekből kivehetően a táplálóművek rendes körülmények közt mintegy 0-850 m

s vizet emésztenek. Egy közvetetlen mérés alkalmával 1907. szept. 12-én a Rigole-csatorna színültig telt állapotban 0"890 m

8-t vezetett. A bécsi vízvezeték engedélyezésének tárgyalásakor a neunkircheni kerületi kapitányság 1894. január 15-én kelt 30.260/94. számú s jogerőre emelkedett határozatából kivehető : a bécsi csatorna összes vízszükséglete volt... ... P159 m

3 ebből a guntramsdorfi gyári vizekből fedeztek ... 0-102 « tehát a Lajta vízgyűjtőjéből volt fedezendő... ... 1-057 m

3 ebből a vízvezeték létesítésekor elvontak és pénzzel kártalanítottak Q-200 m

3 maradt tehát a bécsi csatorna jogosult követelése a Lajtavölgygyei szemben 0'857 m

3