Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

5. füzet - V. Apró közlemények

166 emdeni csatorna fölös jövedelméből kamatoztassák és törleszszék. Az emden-wilhelmshaveni csatornán valami nagy forgalom nem várható, de ennek a csatornának óriási stratégiai jelentősége volna. így lehetővé válnék, hogy a wilhelmshaveni hadikikötőből a hadihajók az ellenséges hajók ellen fedett vonalon átjuthassanak Emdenbe. A két tengeri kikötő közti védett összeköttetés az ellenség erejét mindig megosztja és a német flotta jelentőségét viszonylag erősen emeli. De a stratégiai szempontot nem is tekintve, kétségtelen, hogy a tervezetnek, mely egyrészt a tengert és pedig hozzá teljesen német területen úgyszólván behozza a német birodalom legintenzívebb ipari vidékének kellő közepébe, másrészt pedig a Rajna e szakaszán rendelkezésre álló hatalmas vízierőt kihasználja, rendkívüli nagy jelentősége van. Épen ezért az érdekelt körök jelenleg a legbehatóbban és legkomolyabban foglalkoznak azzal, hogy a tervezet minél előbb kivitelre is kerüljön. Az azonban bizonyos, hogy Hollandia mindent el fog követni, nehogy a Rajna kisvízéből egy aránylag nagy részt elvonjanak. Sajó Elemér. 6. A wienerneustadti Lajtavízelvezetés. (2. képpel.) A Lajta a Schneeberg, Raxalpe és Semmering lejtőin ered. Két főágát Schwarza-nak és Pittenbachnak nevezik s egyesülésüktől lefelé viseli a Lajta nevet. Vimpácznál a Fischa ömlik bele. A Schwarza, Pittenbach és Fischa teljesen osztrák területen erednek, folynak és végződnek. A Lajta Lajtaszentmiklósnál éri először a magyar határt és Gátánál hagyja el végleg az osztrák területet. A Lajtaszentmiklóstól Gátáig terjedő mintegy 70—75 km. hosszú Lajta-szakasz — bár néhol egészen a magyar, illetve osztrák területen folyik — általában határfolyó. A Lajta teljesen magyar részén agátai, körtvélyesi, németjárfalusi, zurányi, márialigeti és magyaróvári értékes vízi mümalmokat hajtja és a márialegeti ismert hátas berendezésű műrét öntözését szolgálja. A határt alkotó szakaszán is több magyar vízhasználatot szolgál, köztük a különösen értékes vimpáczit is. Az 1803-iki nagy árvizek után Mosonmegye a magyar Lajta mentén mindkét oldalról lecsapoló csatornákat, ú. n. megyei kanálisokat ásatott. A magyar Lajta azonban máig szabályozatlan. Az osztrák Lajtát az abszolút kormány idejében szabályozták. A Lajta kis- és középvízmennyiségéről megbízható adatunk nincs. Árvizét a magyar Lajta szabályozó tervének elkészítésekor Gátánál másodperczenkint 95 m

8-nek, a 2700 km

2 nagyságú esőgyűjtőterületre elosztva, km

2-kint 0Ю35 m

3-nek találták. A Lajta vízmennyiségét az idők folyamán az osztrákok három czímen apasztották meg a magyar érdekek rovására, még pedig kártalanítás nélkül. 1. A Kehrbachot létesítették s vele a Schwarza vizéből egy bizony os részt kivezettek s Wienerneustadt alatt eresztették be a Fischába, tehát Vimpácznál ismét a Lajtába. A Kehrbachba terelt vizet tehát a Lajtaszentmiklóstól Vimpáczig terjedő részben a magyar Lajtától elvonták. 2. A bécsi vízvezetéket, a világhírű «HochqueIlenwasseiieitung»-ot létesítették. Ezzel a Lajta egész hosszától tehát az összes magyar vízhasználatoktól is elvonták a vízvezeték táplálásához szükséges vizet. E vízvezetéket több ízben bővítették. Hogy az ily módon elvont víz összesen mennyi, arra ez idő szerint adattal nem rendelkezünk. De köztudomású, hogy már 1891-ben is a császárkút