Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

5. füzet - V. Apró közlemények

151 A Mugansteppe a bakui kormánykeriiletben a baku-tifliszi vasúti vonaltól délre fekszik; a Kura majdnem két egyenlő részre osztja. A csatornázás befejeztével legalább is 200.000 deszjatin (kb. 218.000 ha) öntözött, igen termékeny szántóföldet nyernek. Ez idő szerint 13.000 deszjatinon kukoriezát, búzát stb., 10.000 deszjatinon gyapotot termelnek, főleg a Mugan északi részén, a középső Mugannak pedig csak kis részén. Kétségtelen, a Mugansteppe a kormánynak erélyes és czéltudatos intézkedései következtében néhány év múlva ismét az a virágzó terület lesz, mely már 1500 és legutoljára 500 évvel ezelőtt volt. A Mugansteppe klimája a mezei termények és az állandó napmeleget kívánó gyapot termesztésére igen kedvező; a hőmérséklet télen néhány hétre 8 R°-ra száll alá, a hűvös évszak (november, deczember, január) csapadékos (eső, ritkán, körülbelül egy-két hétig, legfeljebb 8 em.-es hó). A csapadék évi mennyisége nem haladja meg a 300 mm.-t, rendesen a 200 mm.-t sem éri el. Ezzel szemben 9 hónapon keresztül száraz, meleg, sőt tropikusán forró az időjárás, nagyon kevés csapadékkal úgy, hogy a hőmérő június, július és augusztus hónapokban árnyékban 35, napon 55 R°-t mutat. A talajt a túlságos kiszáradástól megóvja : az iszapréteg, mely a nedvességet csekély mélységre a nap hevén is megtartja; a folyók és a csatornahálózat segítségével való öntözés, melyet tavaszszal egyszer igen bőségesen alkalmaznak és végül a talajnak nagy tengerisó tartalma. Ezt a sótartalmat a Mugansteppének sokszor nagy bajául tudják be. Annyi bizonyos, hogy a hol a só a felsőbb talajrétegeket nagyobb mértékben telíti, ott nem terem semmi. A tapasztalás azonban azt bizonyítja, hogy erős öntözés (jelesül rizstermelés révén) a sókat a mélyebben fekvő rétegekbe hordja le és a magasabb fekvésű részeknek ekképen megmaradó csekélyebb sótartalma inkább hasznára semmint kárára van a tenyészetnek. A gyapottermelők azt mondják, hogy a földeknek tavasszal való jó és bőséges öntözésével a sók semmi kárt nem okoznak. Eleinte azonban hathatós öntözésre van szükség és a hozzá való, valamint a további mezei munkához szükséges vízben nem szenved hiányt a paraszt. A szántóföld főképen homokos folyami iszap és gyapot termesztésre igen alkalmas. Több helyen éveken át szerzett tapasztalat szerint a talaj mesterséges trágyázás nélkül is minden évben lehetővé teszi a gyapot vetését, tehát az ugarolás nélkül való gyapottermelést. A legtöbb paraszt nem is trágyázza a talajt s mégis meg van elégedve a terméssel; öntözni inkább erősebben öntöznek, semmint a gyapotnak javára válnék Az északi Mugannak van a legnagyobb sótartalma, a középsőé már csekélyebb, míg a déli részé — mely jóval magasabban fekszik — igen csekély. Minél tovább terjed a föld megmunkálása, minél többet szántják a talajt, annál hamarább tűnik el a só. A Kura és Araxesz okozta árvizek kártételeit a már meglévő s a még megépítendő töltések és csatornák enyhítik, illetőleg fogják enyhíteni. A láz veszedelme (malária) a rizstermelés alá fogott parczellák csökkenése, a folyószabályozással kapcsolatos csatornarendszer megépítése, a felcserek vezetése alatt álló egészségügyi szolgálat (ambulatóriumok) életbeléptetése és a gabonaés gyapottermelés fokozódása óta csökkenőben van.