Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

5. füzet - III. Becker Ádám: A legutóbbi évtized kulturmérnöki munkálatai BarsmegyébenBecker Ádám

128 A rendszeresen aláesövezett terület az uradalomban 3403 kat. hold, a teljesített földmunka 1,433.939 köbméter és a munkálatokra fordított költség 481.232 K, vagyis a rendszeres alácsövezés kat. holdankint 141 К 40 f-be került. . Az alácsövezett területek talaja a Garam jobbpartján kötött lősz, a Garam balpartján igen kötött humuszos agyag kavicsaltalajjal, a mely kavics azonban agyag kötőszerrel vízálló konglomerátumot alkot. A különböző talajnemeknek megfelelően az alagcsővonalak sortávolsága 75—15 méter közt változik, a leásás mélysége pedig P2 m. átlaggal 1-0—1*5 mm. között. A vonalak esése l'0%o"től 50°/o

0-ig változik a viszonyokhoz képest. E munkálatok között különösen figyelemre méltó a Dobogó-majori (1. az 1—3. képet), hol egy tagban 1083 kat. hold területet csöveztek alá a legváltozatosabb térszín-, talaj- és vízviszonyok között. Itt a Perecz balpartján levő területek talajvizét a Perecz-csatorna alatt vízbújtatókon át a közeli Tellér-árokba kellett vezetni. Egy táblát pedig rendkívül kötött altalaja és szikes feltalaja miatt 7-5 m. sortávolsággal kellett alácsövezni. Második helyet foglalja el az alagcsövezés terén Bars varmegyében Vépi Vogronics Ödön nyitraszegi uradalma. Ez az uradalom a nyitraszegi; cserenyei és a besztercsényi birtokokból áll. Az uradalom előbbi tulajdonosa talajjavító munkálatokkal egyáltalában nem foglalkozott, ezért különösen a nyitraszegi birtokrész, a mely a Nyitra folyó két partján fekszik s ma az uradalom lelke, még ezelőtt 10 évvel alig adta vissza a belevetett magot. Az új birtokos rövid három év alatt a nyitraszegi birtoknak a Nyitra völgyébe eső részét teljesen, a cserenyei és besztercsényi birtokrészeknek pedig mintegy felerészét alácsöveztette a rendszeres kultúrmérnöki tervek alapján. A nyitraszegi birtok talaja agyagos és néhol homokos humusz. Itt az alácsövezés sortávolsága 15 m. A besztercsényi és cserenyei földek igen kötött, vastartalmú agyagtalajok, itt a sortávolság 10—12 m. volt. Egyebekben a már fentebb említett irányelveket tartottuk szem előtt. Alácsöveztünk itt összesen 600 kat. hold szántóföldet 104.000 К költséggel. A kat. holdankinti befektetés tehát 174 К volt. Különösen érdekes itt a nyitraszegi IV. sz. tábla, melynek talajvize erősen vastartalmú. Ez a vas a csövekben leülepszik és nagyon sok gondot okoz a fentartás dolgában. Ezen a helyen a főgyűjtőbe pótlóan iszapolóaknákat iktattunk be, a melyeket évenkint legalább kétszer ki kell tisztogatni. A harmadik uradalom az esztergomi székes főkáptalan garamszentbenedeki uradalmának taszári kerülete, melyet mikófalvi gazdaságnak is neveznek. Itt a másik két uradalom munkálataival egyidőben 203 kat. hold alácsövezését hajtottuk végre 27.450 К költséggel, tehát 135 К holdankinti befektetéssel, legnagyobb részben igen nagy esésű és igen kötött agyagos talajokon, ugyanoly elvek szerint, mint a másik két uradalomban. Lássuk most már egyenkint a három uradalomban az elért eredményeket. A lévai uradalomban az alácsövezésbe befektetett tőke azokon a területeken, a melyeknek talaja alácsövezés előtt mocsaras vagy túlvizes volt, ha nagyon szerény akarok lenni, 2OO°/

0-ot kamatozott. Ennek bizonyítására utalok a töhöli réten létesített 80 kat. holdas alácsövezésre, a hol a munkálat előtt csupán savanyú füvek termettek. Az alácsövezést április hónapban hajtottuk végre és ugyanazon év októberében erről a területről kat. holdankint 400 métermázsa takarmányrépát