Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)
5. füzet - II. dr. Réthly Antal: A magyarországi párolgásmegfigyelésekről
123 helyen a párolgás sokkal nagyobb ingadozásokat mutat még az egyes évek összegeiben is. A szabad állomások jóformán egyező menetet mutatnak. A párolgás évi összege legnagyobb volt Ménesen 1905-ben 1050 mm.-rel, második helyen áll 1904-ben Csála (1041 mm.) és harmadik helyen ugyanebben az évben Baraczka (1035 mm.). Legkevesebb párolgást az 1912. év mutat fel: Ménesen 605, Csalán 514 és Baraczlcán 434 mm.-rel. Egyebekben a közölt táblázatokra és grafikonokra utalunk. Jelen dolgozatban kizáróan a párolgás mennyiségének havi és évi összegeivel foglalkoztunk és főleg azt iparkodtunk kimutatni, hogy a nyert megfigyelések mennyire függnek a felállítás módjától, illetve helyétől. A párolgás napi menetét, illetve napszakonként való eloszlását (mert több állomáson ily irányú megfigyelések is történtek), továbbá a csapadék-, hőmérséklet- és szélviszonyokkal való összefüggésnek kérdését, valamint a maximális napi párolgásmennyiségek ismertetését más alkalomra tartjuk fenn, amikor egyúttal ismertetni fogjuk az erdészeti kísérleteknek az erdőben való párolgásra vonatkozó megfigyeléseit. Az eddigiek eredménj-eit röviden a következőkben foglalhatjuk össze: 1. A párolgás évi összege Magyarországon a szabályszerű felállítású Wildféle párolgásmérő adatai szerint (I. táblázat) az Alföldön 800—900 mm. körül van A Dunántúlon is eléri a 800 mm.-t, de már északnyugaton alatta marad, úgyszintén északkeleten, az Alföld szegélyén is csak 750 mm. körül van az átlag. Erdélyben az eddigi rövid megfigyelő sorozatok szerint a párolgás kisebb értékű és 100—500 körül van. Az Alföld délebbi vidékén 600—700 mm. közé tehető a párolgás. Részletezni egyelőre még nem lehet a párolgás nagyságának földrajzi elterjedését, mert a legtöbb állomásnak rövid a megfigyelősorozata. 2. Az évi menetben legnagyobb a párolgás általában július havában, amidőn az Alföldön a 130 mm. körül van és egyéb vidékeken is meghaladja a 100 mm.-t. Az abszolút maximum 185-8 mm. Ménesen 1905 augusztus havában. Áprilistól augusztusig igen sok helyütt éri el a párolgás havi átlaga a 100 mm.-t. A minimum természetesen a télre esik és főleg a borús, ködös deczemberre, valamint az igen hideg januáriusra. Jellemző az évi menetben még az áprilisi párolgásmaximum mely sok helyütt pregnánsan jelentkezik, ha nem is azzal, hogy májusban kevesebb a párolgás, hanem főként azzal tűnik ki, hogy májusra nincs meg a párolgásban az a fokozódás, mint azt a hőmérséklet emelkedése után várhatnánk. Oka ennek az áprilisi levegő nagyobb fokú szárazsága, az élénkebb széljárás, valamint a növényzetnek viszonylag kevésbbé kifejlődött volta. 3. A párolgás évi menetét ábrázoló görbék a nyári maximumig lassabban emelkednek, de viszonylag gyorsan sűlyednek a júliusi maximum után a deczemberi minimum felé. A felszálló görbe tehát meneteles, a leszálló inkább meredek. 4. Hogy jó párolarásadatokkal rendelkezzünk, a műszert teljesen szabad helyen (rét, mező, szőlő, szántóföld) kell elhelyezni, mert a parkokban, öntözés alatt álló területen és változó növényzettel beültetett helyeken felállított műszerek összehasonlító megfigyelésekre alkalmas anyagot nem szolgáltatnak. Továbbá kívánatos, hogy a műszernek felállításához egyforma házikót használjunk és a párolgásmérők egy magasságban legyenek elhelyezve. 8*
