Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

5. füzet - II. dr. Réthly Antal: A magyarországi párolgásmegfigyelésekről

428 míg Liptóújvárott egyszer. Bárkikre négy hónapban esik a minimum, míg Szerepre egy hónapban. Ez is arra mutat, hogy utóbbi két állomásnak megfigyelései csak igen kicsiny területre, a műszer közvetetlen környezetére érvényesek. A párolgás havi összegeinek évi járását szemléltethetően láttatja az 5. kép, melyen 16 állomásnak közel egy-ugyanazon időszakra terjedő megfigyeléseiből alkotott közepek (1908—1912) vannak ábrázolva. Az állomások az évi járást illetően két különböző tipust tüntetnek fel. Az egyik csoportban egy maximum jelentkezik, még pedig július havában. Általában lassan emelkedik a párolgás havi összege a júliusi maximumig, míg innen elég rohamosan csökken. Legmeredekebb a görbe februáriusról márcziusra és innen áprilisra, míg a leszálló ágban augusztusról szeptemberre. A görbék 0 pontja az egyes állomásokra mindig más és más magasságban van, nehogy a görbék nagyon összekeveredjenek. A hosszabb időszakon át észlelő állomások közül a júniusi minimum jelentkezik Baraczkán, Csalán, Ménesen és Tarczalon. Elmosódottan megvan a minimum Nagytagyoson, Őgyállán (hol májusi minimum jelentkezik); Siófokon is megvan a nyoma, mert alig fokozódik a párolgás a hőmérséklet emelkedésével, továbbá Pozsonyban is felette tompa a görbe júniusi része. Kivételek Budapest és Tapolcza, a hol májusról júniusra is a párolgásnak fokozódása mutatkozik. Ez a júniusi minimum határozottan összefüggésben látszik lenni a júniusi hőcsökkenéssel, mi tudvalevően bő esőkkel szokott együtt járni. A felállítás különböző körülményeinek nagy hatása a párolgás nagyságára már az eddig elmondottakból is kitűnik, azonban röviden egy-két állomásnak különböző felállításából eredő megfigyeléseit is szemügyre fogjuk venni, hogy kimutassuk, mennyire elővigyázatosnak kell lennünk minden oly következtetésben, melyben a párolgás mennyisége játszik döntő szerepet. A budapesti megfigyelésekkel külön nem foglalkozunk, mert a táblázatban fel vannak tüntetve ós az állomásleírás alapján is magyarázatot nyernek az eltérések. ÓgyaUán 1891 —1900-ig terjedő időszakban a Konkoly-parkban volt a párolgásmérő műszer és évi összegben csak 366 mm. párolgott el a műszer csészéjéből. A következő 13 évi megfigyelés immár a szabadabb és nyíltabb meteorológiai obszervatóriumi parkban történt, a hol már 514 mm.-t jegyeztek fel, az eltérés 148 mm., mi az első helyen észlelt összegnek majdnem a fele. Egymás mellé állítva a két sorozatot, igen érdekes eltéréseket láthatunk. I. II. III. IV. У. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év Ügyalla régi « új Eltérés ... 71 10-3 -3-2 12-3 165 —42 30-2 37-7 -7-5 43-0 43-1 662 61-5 -23'2-18-4 44'6 63-2 —18-6 53 5 73-3 —19-8 51-9 71-7 -19\ 37-0 48-6 -11-6 23-0 lb-6 34-4 19 0 -11-4—5-4 1 7'5 115 —40 366 514 —148 Az eltérések téltől tavaszig fokozódnak, legnagyobb értéküket a száraz levegőjű áprilisban érik el, mert még ennek a hónapnak minden szárazsága ellenére is igen páratelt volt a Konkoly-park levegője. Nyáron az eltérések közel állandóak voltak és őszszel is ; télen azonban csökkennek. Ha figyelembe veszszük a párolgásnak a két helyen való évi járását, akkor az új helyen gyors emelkedést látunk áprilisig, majd ekkor hirtelen csökken a párolgás a májusi minimum