Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)
1. füzet - III. Kofranek Vendel:A kistopoloveczi árapasztó csatorna, gát, közúti híd s vízosztó zsilip építése
43 tezések, szerkezeti tökéletlenségek jelentékenyebb fennakadást nem okoztak s a tölcsérek munkaközben eg} rszer sem ürültek ki. A beton keverése a következő volt: 09 m s kavicsra adtunk Об m s homokot és 300 kg. beocsini portland-czementet, a miből azonban — mivel e mennyiségek összedolgozva többet adtak ki 13 m 8-nél, — a kész beton 1-0 m : i-ére csak mintegy 250 kg. czement jutott. A víz alatt öntött betont a szükségesnél rövidebb ideig, 24 napig víz alatt hagytuk s azután a vizet a betonról leszivattyúztuk. A beton tetejét a czementiszap feltűnő vékony, csak 2—3 cm. vastag rétegben borította, repedéseket, forrásokat, tökéletlenségeket nem találtunk. Nem lesz érdektelen megemlítenem, hogy a kész alapbeton legtetejéből kivágott próbatesteket még két hónapig víz alatt tartottuk, majd teljes kiszáradás után némileg csiszoltuk s az öntés után 9 hónapra a műegyetemen töréspróbának vetettük alá. A megvizsgált 2 db koczka közül az egyiknek 212 kg., a másiknak 215 kg/cm 2 törő szilárdsága volt. A zsilipalapra 90 cm., az előágyazatra 30 cm., az utóágyazatra 70 cm. vastag szárazban csömöszölt beton épült, melyben a fenék faragott s vagdalt kőburkolatát ágyaztuk be. A 7-0 m, magas zsilipfalak szintén betonból készültek deszkaállványzat között : a sarkokat, éleket faragott kőfalazattal láttuk el. Mihelyt a zsilipfalak a fenék fölött 2-3 m. magasságra emelkedtek, megkezdődött a fix zárótábla s mozgókapú szerelése. A fixtábla két tömör főtartóból s összekötő függőleges és vízszintes merevítő melléktartókból áll, melyekre a lemezborítást szögecseltük. Összes súlya 13-0 t. A Stoney-kapu rácsos szerkezetű, összes súlya ellensúlyokkal együtt mintegy 23-0 t. A falazatok tetején helyeztük el a mozgókapú felhúzó szerkezetét. Az ellensúlyok a falban hagyott aknákban vannak elhelyezve. A vasszerkezeteket a MÁV. gépgyára szállította, összes költségük 42.000 K, melyből 19,000 К esik a fix és mozgólábiára és a falba bevezetett vezetékekre, 23,000 К pedig a felhúzó szerkezetre és ellensúlyokra. A vízosztó zsilip 110 m. hosszú beton utóágyazata utáni mederfeneket 390 m. hosszban kőrakattal láttuk el. A zsilip körüli partok terméskő burkolatot kaptak. A zsilip vasszerkezetének, illetve felhúzó szerkezetének s vele kapcsolatban magának a zsilipnek megvizsgálására víznyomásos próbát tartottunk. E végből a mozgókapút fenékig leeresztettük, a zsilip és a felső meder elzáró gátja közötti medenczét vízzel megtöltöttük s az így előállított fenék fölötti 3-4 m. magas vízoszlop nyomása alatt tettük meg a vizsgálatot. A mederzáró gátak elhordása után a vízosztó zsilip a működését 1911. év november 17-én kezdte meg. Az annyi árvizet átélt régi vízosztó kősarkantyút elbontottuk s a régi árapasztó felső torkát áttöltöttük. Az ideiglenes körcsatorna áttöltésével a munkálatok 1912. évi május hóban elkészültek s ezzel a Temes-Bégavölgy teljes ármentesítésének egyik legérdekesebb részét, a Béga folyónak árvizektől való mentesítését befejeztük.
