Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

4. füzet - III. Czverdely Andor: A városi csatornák szennyes vizeinek tisztításáról

69 kevésbbé jó a kavicsos homok. Ez általános osztályozás; az egyes anyagokat a helyszíni viszonyok szerint alkalmazzák. A fagy vagy a szennyvíz hatására könnyen máló anyag azért alkalmatlan, mert a málás-termékek a biológiai testek likacsainak eltöméséhez vezetnek, a sima felszínű anyag nem ajánlatos azért, mert a belőle készült testek nehezen érnek be, az egyes részek sima felszínén a baktériumélet nagyon nehezen kap lábra, a víz onnan könnyen elsodorja. Ellenben az érdes felszínű, erősen likacsos anyag, milyen a koksz, a baktériumtenyészetre, valamint az oxigén hozzáférésére kedvező. A mesterséges biológiai szennyvíztisztítás nagy jelentőségű ott, a hol a városok nehezen jutnak földterülethez, vagy pedig a talaj kötöttsége vagy egyéb kedvezőtlen tulajdonságai miatt a természetes rendszer megvalósítása alkalmatlan » vagy pedig túlságosan drága, A mesterséges biológiai testek ugyanis csekély helyen férnek el, mert alapterület szerint sokkal nagyobb mennyiségű szennyvíz tisztítására képesek, mint az ugyanoly felszínű természetes biológiai tisztításra berendezett telep. Ebben áll e rendszereknek az igazi jelentősége. * * * A) Töltő testek. A töltő testek rendesen l'O—1'2 m. mélyek, azonban alkalmaznak 0'5—

Г8 rétegmagasságot is. Egyes szakértők a töltő testek előállításához vastartalmú vegyületeket ajánlanak, melyeket esetleg a kokszhoz kevernek; állítóleg így jobb eredményt lehet elérni. A töltő testek anyagszükségletét a tisztítandó szennyvíztömegéhez arányítják. Egy köbméter szennyvíz tisztításához középértékben 2 lépcsős berendezéskor 22 köbmétert, egy lépcsős berendezéskor VI köbméter anyagot használnak salakból és kokszból. Egyéb anyagból többet. A töltő testek egy vagy több lépcsősök. Három lépcsős berendezés már nagyon ritka, A szemek nagysága a lépcsők szerint változik. Az első lépcsőhöz rendesen durvább anyagot használnak 10—30 mm. átmérőjű szemeket, a második lépcsőhöz 3—8 mm. szemnagyság használatos. Dibdin kémikus az első lépcsőn tetőcserepet is alkalmaz, a melyet sorjában egymás mellé és egymás fölé helyez el a medenczében. Ennek az a jó oldala, hogy a testeket tisztítás céljából szét sem kell szedni, mert a rétegek között leülepedett részeket vízsugárral lehet mosni. Dibdin eme berendezéseinek az volna a célja, hogy a szennyvíz előkezelését kiküszöbölje. Eddigi tapasztalatok szerint azonban az utána következő lépcső hamar tömődik el. Nem lehetetlen, hogy az első és második lépcső között alkalmazandó ülepítés Dibdin gondolatát használhatóvá fogja tenni. Az anyagot ahhoz képest, a mint a szennyvíz változó tömegben érkezik a tisztító telepre, több medenczében kell elhelyezni. Ezt a többszörös töltés lehetősége is megkívánja. Ugyanis a tisztító testek megtöltése, töltve hagyása, kiürítése és a szellőztetése időt kiván. A töltés és kiürítés között 6 óránál nagyobb időköznek nem szabad lennie, mert ez az oxigén teljes felemósztéséhez vezet. Oxigén nemlétében pedig a szennyvíz könnyen indul rothadásnak. Az oxidácziós testet czélszerű legalább Va—2 óráig szennyvízzel töltött állapotban hagyni. Ha tehát erre és a kiürítésre