Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)
4. füzet - III. Czverdely Andor: A városi csatornák szennyes vizeinek tisztításáról
61 кого szükségletének (mintegy 1:5 millió q-nak) 1j 6 részét adjéik. A friederikenhofi gazdaságot a városi épületekben lakó apró telepeseknek adták ki bérbe. A rétek terményeit nagyrészt zöld takarmány alakjában adják el ([-kint 84 fillérért ; 5—6-szor kaszálva, 80—90 q szénát kapnak. A fű- és zöldségfélét termelő hektár föld bérlete 288 kor., a mely összeg most növekvőben van 336 koronáig. ^ A szántókat hármas forgóban mívelik (őszi, kapás és tavaszi). A haszonállattartás a városi és a városon- kívül fekvő kórházakat hússal és tejjel, a városi épületekben lévő tejcsarnokokat, valamint a városi lelenczházakat tejjel látja el; az intézetekből kikerült hulladékokat hizlalásra használják, A hizó állatokat (szarvasmarha, borjú, birka, sertés) a városi intézetek czéljaira házi kezelésben ölik le és részben nevelik. A gabonafélét szegődményképen kiőrlik és sütésre használják fel. Az erdészet fáját városi fűrésztelepen vágják fel a város czéljaira. Két szeszfőző burgonyából főzi a város saját szeszszükségletét. Két lefejő tehenészet saját maga dolgozza fel a tejterméket. 30 hektár öntözött területet apró kerteknek adtak ki. A gazdaságokban mintegy 800 városi munkásház lakóját és ugyanannyi lelenczet alkalmaznak. Mindegyik gazdaságban egy-egy ápolónő is van elhelyezve. Mintegy 10.000 gyermek részére az éjszaki gazdaságokban szünidei játszótér van. 1911-iki állatállomány áll: 590 lóból, 815 ökörből, 650 tehénből, 1 tenyész- . bikából, 250 hizó állatból, 210 növendékjószágból, 2000 legelő birkából, 210 tenyészdisznóból, 920 hizó disznóból és 195 maiaczból. Az üzemi bevételek az 1909/10-ik üzemévben 651.772-80 K-val haladták meg a kiadásokat. A városi csatornázás, gépek, csővezeték stb. 1909-ik költségvetés évéig mintegy 117,554.000 K-ba kerültek. A városi birtokállomány uj épületekkel, élő és holt leltárral, talaj javitásokkal, talajesövezésekkel és öntözőberendezésekkel együtt 86,271.000 К értéket képvisel. Ebből egy hektárra esik : Ugyancsak a régi időből, 1872 bői származik Danzig, 170.000 lakójú városnak szennyvíztisztító telepe. A telep azért érdekes, mert meggyőző bizonyítékát szolgáltatja a szennyvíztisztítás terén uralkodó irányzatok és törekvések komolyságának. Danzig ugyanis a Visztula folyó balpartján, a tengerbe való betorkolásától alig 4—5 km.-re fekszik, tehát alkalma volna szennyvizeit az 1000-szeres mértéken túl hígítani. S mégis mit látunk? Danzig városa mintegy 6,300.000 köbméter évi szennyvizét állandóan 400 hektár-öntözőtelepére szivattyúztatja 3000 m. hosszú, 575 mm. átmérőjű vas-nyomócsővezetékben, a melynek az öntözőtelepen beszerzési árban — ___ .. talajcsövezés és öntözőberendezésben új építkezésekben _ 2797 kor. 2378 « 552 « Összesen 5727 kor.