Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

4. füzet - III. Czverdely Andor: A városi csatornák szennyes vizeinek tisztításáról

37 A bomlás eme termékeivel telített folyóvíz ivásra, itatásra alkalmatlan, veszedelmes, benne virágzó halélet el sem képzelhető. c) Végül megváltozik a folyó alsó- és felsőbbrendű növény- és állatvilága is az életfeltételek viszonyainak kedvezőtlen megváltozása következtében. A Dunát kivéve folyóink kis víztömege igen csekély ahhoz, hogy a városok szennyvizeit tisztítatlanul káros következmények nélkül engedhednők beléjük. S bár ide vonatkozóan pontos adataink a szennyezés mértékét illetően nincsenek, át- és átgondolván a mondottakat, folyóink halakban való szegénységét sokkal kevésbbé a folyószabályozásoknak, mint inkább a szennyvíztartalmuknak kell tulajdonítanunk. A mi áll a folyóvízre, áll a feltalajvízre is, vagyis ama rétegek vizére, a mely még közönséges falazott ku'akkal is feltárható s a mely az Alföl I legnagyobb ' részén az egyedüli ivóvíz-készlet. A ki folyóink kis vízhozományát ismeri, a ki tudja, hogy folyóink általában az év tetemes időszakában csekély vízzel rendelkeznek, tisztában van, hogy egyegy 50.000 lakójú városnak a szennyvíztömege mennyire megrontja a folyót, ha csak a folyó nem fölötte nagy esésű és hozománya a szennyvíz mennyiségét nem 1000-szeresen múlja felül. Igaz ugyan, hogy a városi csatornahálózat elsőrendű jelentőségű egy-egy város, vagy község egészségügyére, ezt azonban nem szabad harmadik személyek, általában a közérdekek sérelmei árán megjavítani, mert a folyóvíz romlását az alsó fekvésű városok lakossága érzi meg. A városok csatornázásával a szennyvíztisztításnak lépést kell tartania. Ez elengedhetetlen föltétel. III. Szennyvíztisztító rendszerek. A városi csatornavizek, valamint általában az összes szennyvizek tisztító rendszerei a szennyvizek természetének alapos tanulmányozása után keletkeztek. Ez idő szerint a szennyvíztisztító berendezések a szennyvizek káros tartalmának eltávolítására, csökkentésére, esetleg megsemmisítésére irányulnak. A szennyvíztisztítás czélja tehát, hogy a csatornavíz föalkotórésze a víz, á természetes befogadóba való bevezetés előtt oldott és oldatlan vegyületeitől s így bomló, erjedő képességétől megszabaduljon, baktériumtartaima megsemmisüljön, vagy legalább is jelentősen csökkenjen. A szennyvíztisztítótelep berendezését általában két főszempont irányítja. Másképen alakul az cdlandóan bővizű befogadóhoz közel eső véirosnak szennyvíztisztítása s másképen a nagy folyóktól távolabb eső városoké. A szakemberek ugyanis a folyóvíz öntisztító erejét tudományos értékű kísérletekkel is megállapítván, a folyó emez értékes erejét bizonyos határok között ki is használják. A folyó öntisztító ereje az a hatás, a melyiyel a folyóvíz állandóan képes a szennyezést ellensúlyozni. Ez pedig hígítás útján, tehát mechánikai úton, kémiai úton egyes vegyületek egymásra hatása, kölcsönös közömbösítése alapján, bomlásra képes szerves vegyületeknek ásványositása útján s esetleg az ásványosított vegyületeknek a vízten található magasabb rendű növényzet táplálékául való felhasználása útján történik úgy, hogy a folyóvíz egy bizonyos szakasz hátrahagyása után előbbi összetételét nyeri vissza.