Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

4. füzet - II. Sajó Elemér: A csehországi újabb folyócsatornázások

25 tetéskor, ha valami idegen tárgy kerül közbe, a bakok alakváltozást is szenvedhetnek. Viszont, ha a bakokat egymástól távolabb, 3—4 m.-re teszik, a táblák nagyon nehezek és nehezen kezelhetők lesznek. Ezért Schwarzer arra a gondolatra jött, hogy csak minden 3-dik vagy 4-dik bakot alakítja ki főbak gyanánt, a közbensőket csak erősebb rudakból (tartókból) készíti. Ezeket elnevezte mellékbakoknak. Ha a főbakok magasabbak, mint az egymástól való távolságuk, akkor a bakok alsó részét kivágva szerkeszti, hogy a bakok ne feküdjenek egymásra. Ezzel a módosítással Schwarzer a következőket érte el: 1. a lefektetett bakréteg vékony és így a falazó és alapozó munkák jelentékenyen olcsóbbak; 2. a vasszerkezetnek a súlya és így költsége is mintegy 33%-kal kisebb lesz ; 3. vele kapcsolatban a fentartás költségei is csökkennek; 4. kevesebb, illetőleg könnyebb bakkal gyorsabban megy a lefektetés ; 5. a lefektetett bakok vízszintesen nyugszanak a falazott fenéken és így nem szenvednek alakváltozást ; 6. a mindig többé-kevésbé nehéz és költséges lehorgonyzások száma is хД-га csökken. Az Elba folyó csatornázását már nem különlegesen cseh építő hivatal, nem a Rubin vezetése alatt álló Kommission, hanem a bécsi к. k. Direktion für den Bau der Wasserstrassen hajtja végre. В) A Moldva csatornázása Prágától felfelé. Prágától felfelé a Moldvát Budweisig 190 kilométer hosszban szándékoznak csatornázni. Ez a víziút már a legrégibb időkben arra szolgált, hogy a Cseherdőből a fát leúsztassák az alsó Moldva és az Elba vidékére Azután а XVI. század óta ezt a víziutat használták Csehországnak sóval való ellátására is. A Salzkammergutból a sót kocsikon Budweisba vitték és onnét kis hajókon vagy tutajokon úsztatták le Prága felé. A zuhatagokat már 1040-ben kezdték szabályozni. Később azután, a mint a hajóút javult, követ, meszet és mezőgazdasági terményeket is kezdtek lefelé szállítani. Jelenleg is Prága felett élénkebb a forgalom, mint Prága alatt. A Prága feletti teherforgalom körülbelül egyharmadrésze a Dunagőzhajózási társaság összes osztrák forgalmának. Prágától Stechowitzig (28 kilométer) jelentékeny személyforgalom is van (1907-ben 933.262 személy). A mi a teherforgalmat illeti, 1907-ben 753.000 tonna fa ment lefelé. Az egyéb forgalom pedig ez évben Prága és Stechowitz közt 650.000 tonna volt, míg ezzel szemben 1907-ben a prága—melniki szakaszon még csak 293.632 tonnára rúgott. Az átlagos esés Prága és Bud weis között 1'03 méter kilométerenkint, de nagyon egyenetlenül oszlik el. A 9 kilométer hosszú stechowitzi zuhatagos szakaszon 16 méter esés van, mely helyenkint 4"60 m/km.-re emelkedik. Cervenánál 601, Ivlingenbergnél 7-76 m/km. az esés. A középvíz szélessége 57—85 m. közt változik. A legkisebb víz mennyisége 12 m

3/mp., az árvíz 4500 m

3/mp. ; rendes vízkor pedig 30—55 m

3 folyik le másodperczenkint. Az első, részletesebb csatornázó tervet a prágai Lanna-cég készítette el, mely az alsó moldvai munkák legnagyobb részét is végrehajtotta. Az 1900-ban készült eme terv szerint 33 vízlépcsőt kellene építeni, vagyis a bögék átlagos hossza 4-9 kilométer volna. Az erős kanyarulatok megszüntetésére 8 alagútátvágást terveznek.