Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)
1. füzet - III. Kofranek Vendel:A kistopoloveczi árapasztó csatorna, gát, közúti híd s vízosztó zsilip építése
36 Meggyőződést szerzendő az altalaj bírósságáról, a következő eljárást alkalmaztuk : A vizsgálat helyén alacsony, négylábú padot állítottunk fel. A lábaknak 15/15 cm. méretű négyzet a keresztmetszete, tehát a négy láb összes ker. metszeti területe 900 cm 2 volt. A padra vagdalt bazaltkoczkákat hordtunk. A súlyok felrakásával a pad négy oldalán a talajba vert léczeken a behatolást megfigyeltük. A padra hordott 886 kg. súly alatt a behatolás 4 m/m. volt. 2110 kg súly alatt a pad lábai 15 mm.-t súlyedtek a talajba, mely után 24 óra alatt a sűlyedés csak 1 mm. volt. Ez adatok alapján az altalaj bíróssága 234 kg./cm 2-nek adódott ki. Az altalaj nyirkos állapotban volt, a körülzárt alapgödörben a ki nem szivattyúzott talajvíz 50 cm.-re állott a talaj felszíne alatt. A talált eredmény tulajdonkép nem a helyes eredmény, mert a terhelést kis területre alkalmazva, az anyag a teher alatt kitér, míg szádfalakkal körülhatárolt teljes alaprész terhelésekor az anyag nem térhetvén ki, a bírósság természetesen sokkal nagyobb. Épen ezért a talált eredmény teljesen kielégítő volt, mivel a hídalapra eső megterhelés csak Г5 kg./cm 2. A vasbeton-hídfők s tömör pillérek a gát elkészülte után még az 1910. év őszén épültek meg, a vasbetétek elhelyezése a következő tél folyamán történt. A hegesztéssel toldott vasbetétek hegesztett helyem néhány szakító próba eredménye alapján a húzott vasbetétekhez az átmérő 100-szoros hosszának megfelelő, a nyírás ellen működő vasbetétekhez az átmérő 10-szeres hosszának megfelelő pótvasbetéteket alkalmaztunk. A hídszerkezet két főgeren da-tartóból s őket 3'2 m-es közökben összekötő kereszttartókból áll, melyeken a pályalemez s a konzolos gyalogjárók feküsznek. A hídnak korlátok közt mért szélessége 4'7 m. A főtartók s a pályalemez betonozását 1911. év kora tavaszán 4 nap alatt 120 munkás hajtotta végre. A betonkeveréket a következően állítottuk elő : 0-9 m :; kavicsra, 0'5 m : i homok s 300 kg. portland-czement jutott. Az állványozást a híd elkészülte után három hétre elbontottuk. A híd három nyílású, metyek közül a két szélső 21'0 m.-es, a középső 22-5 m.-es. A hídfők végei közt mért teljes hossz 84Ю m. A híd a pillérek s hídfők alapozása nélkül 66.000 K. átalányösszegbe került. A szilárd gát alatti csatorna s a hídfőkhöz csatlakozó védőtöltések rézsűit drótbetétes betonkoczkákkal burkoltuk. A koczkák 50 cm. hosszúak, 30 cm. szélesek s 15 cm. vastagok, külön a munkatéren faidomokban készültek s a rézsün 5 cm. vastag homokágyban helyeztük el őket a hézagokat habarcscsal kikenve. Az ideiglenes körcsatorna kiemelése s a szilárd gát falazásának elkészülte után a felszabadult verőgépekkel a vízosztó zsilip alapozása 1910. évi november hóban indult meg. A Béga medrét két földgáttal elzártuk s a 800 m 2. terjedelmű alapgödör kiemelése s szádfalazása az 1910/11 -ik tél folyamán szivattyúzással történt. (G. sz. rajz.) A főzsilip alapja körül 64) m. hosszú, 18 cm-es szádfalakat, az elő- és utóágyazatok körül s a fenék-kőrakatok végein pedig 34) m. hosszú, 12 cm-es szádfalakat vertünk le. A szádfalakat a zsilipnél egy szintre, a Béga meder átlagos fenékszintjére vertük le, s a leverés ennélfogva sokkal egyszerűbb volt, mint a szilárd gátnál. Mind a vízosztó zsilip, mind a szilárd gát szádt'alazásakor
