Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

3. füzet - VI. Apró közlemények

•275 9. A Mauer melletti völgyzárógát a Bober folyón. Németország egyik legjelentékenyebb völgyzárógátja készült el a mult év végén Mauer község mellett a Bober folyó medrében. A hatalmas mű elsősorban a Bober-völgy árvédelme szempontjából épült, melyben az árvízkatasztrófák gyakoriak voltak. A közelmúltban az 1888. és 1907. években voltak nagy áradások s az utóbbi az eddig észlelt összes árvizeknél nagyobb volt. Ez alkalommal a Boberen lefolyásra kerülő másodperczenkinti víztömeget több mint 1200 köbméternek találták. Az új völgyzárógát főfeladata a nagy árvizek alkalmával a rohamosan lefotyó víztömegek visszatartása és tározása oly módon, hogy a Bober medrében másodperczenkint legfeljebb 250 köbméter víz kerüljön lefolyásra. Ezenkívül a gát vízerőtelep czéljait is szolgálja. A völgyzárógát a Bober medrének éles kanyarulatánál, Hirschberg várostól légvonalban mintegy 10 kilométerre lefelé épült. A gát fala 250 méter sugarú körív alakjában csatlakozik az ott meglehetősen összeszűkülő, s közel 100 méter magas, meredek sziklapartokhoz. A zárógát hossza a völgyfenéken 140 méter, a fal korona-magasságában pedig 280 méter. Magassága a térszín egyenetlenségeit kiegyenlítő betontalapzat fölött 62 méter. A fal vastagsága alul 50, felül a koronánál pedig 7-5 méter, s a faltömeg 254.000 köbméter. A zárógát alkotta tároló medencze iirfogata 50 millió köbméter és a telt medencze víztükre 8-5 kilométer hosszúságú s mintegy 240 hektár területű. A tároló medencze 1210 négyszögkilométer vízgyűjtő terület csapadékvizét fogja fel. A zárógát terméskőfalazatból készült. Vízfelőli oldalán 5 cm. vastag vízálló vakolatréteggel van borítva. A felső részen ezt a vakolatréteget 70 cm. vastag előfalazás védi a hullámverés ellen, még az állandóan víz alatt levő részeken nincs védőfal előtte, hanem földtöltés. A zárógátban, a völgyfenék baloldalán, ott, a hol azelőtt a Bober folyó medre volt, két, egyenkint 150 cm. átmérőjű leborító vascső van beépítve, melyeknek mindkét vége tolószerkezettel zárható el. A vizet a turbinákhoz szállító négy vezeték a fal belsejében alagútszerűen készült, egyenkint 160 cm. belső világú falazott csatornából áll, melyeknek belső felszínét vasklinkerekkel falazták ki. E csatornák vízfelőli végeiken tolószerkezettel elzárhatók, míg másik végük közvetetlenül a turbinákhoz vezető vascsövekhez csatlakozik. A zárógát baloldalán van elhelyezve a csorduló, mely 87 méter széles és felső éle a zárófal koronájánál l-5—1'8 méterrel alacsonyabb, s a melyen másodperczenkint 400—500 köbméter víz bukhat keresztül. Az erőtelep gépháza a teherbíró sziklarétegig lenyúló, erős betontalapzaton, közvetetlenül a fal tövében áll, hogy a turbinákhoz vezető csövek minél rövidebbek legyenek. A gépcsarnok a zárógáttal párhuzamos irányban van elrendezve s úgy épült, hogy szükség esetén, lia ugyanis gőzturbinák beállítására kerülne a sor, észak felé megfelelően kibővíthető legyen. A gépházban négy .F/rmm-rendszerű ikerturbina van felállítva, melyek perczenkint 375-ször fordulnak meg aczéltengelyeik körül. A vízszínkülönbség 13'5—46-5 méter közt váltakozhat, középértékben a vízszínesés 28-6 méterre, a másodperczenkint felhasznált víztömeg 6'27 köbméterre tehető, mely esetben a turbinák egyenkint 1800 lóerőt képesek kifejteni. E teljesítmény szükség esetén s kedvező vízállással 2000 lóerőre fokozható. Évi