Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

3. füzet - VI. Apró közlemények

•71 Az 1. sz. grafikon szerint ez a határ kémlőcsőben iszapolással 24 óra múlva mért 6%-os nedves iszaptartalomnak felel meg. A gyakorlatban az iszaptartalom meghatározására ez a kémlőcső-eljárás használatos. Világos, hogy mosással bizonyos esetekben még ronthatjuk a homokot és azért a homokvizsgálatok megejtése a mosás elrendelése előtt felette fontos. A 6%-ot meghaladó iszaptartalmú homokot mosással már czélszerűen javíthatjuk, hogy a habarcs szilárdsága emelkedjék; ezt azonban mosás nélkül több czement hozzáadásával is elérhetjük. Önként felmerülhet az a kérdés, hogy melyik hát a gazdaságosabb eljárás. A homok iszaptartalmának з nyomó szilárdságra gyakorolt ЬеГо/yásáf feltüntető grafikon. h с

rn о h s73rs2 s i&p tarfaJma tù/y sierint 16gn 2. rajz. Természetes, hogy minél nagyobb az iszaptartalma valamely homoknak, annál több czementet kell hozzáadni, hogy ugyanazt a szilárdságot adja, mint a uosott homok. Lesz tehát egy határ, melyen felül a mosás gazdaságosabb. A mosás költsége tekintet nélkül az iszaptartalom nagyságára állandó és a 5. sz. vázlaton vízszintes vonallal ábrázolható. A szilárdság czement hozzáadássa. /aló növelésének költsége az iszaptartalom emelkedésével fokozatosan emelkedikl L. 3. sz. ábra.) A rajzon egyenes vonallal ábrázoltuk, hogy azonban a valóság 19*