Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

2. füzet - IV. Apró közlemények

186 megszakítást. Míg régebben a szállítás hosszú, keskeny, csekély temerülésű gőzhajókkal történt, manapság vontatott teherhajókkal történik, melyeknek 60 m. a hossza, 8 m. a szélessége. Csak az Isère és Ardèche beömlóse között van nehéz szakasz, hol a nagy sebesség drótkötél-vontatást tett szükségessé. Másutt 60 m. hosszú, 15'20 m. széles, 1 m. bemerülésű vontató gőzösök húzzák a teherhajókat. De bár a hajóút és a hajóállomány egyaránt megjavult, a forgalom még sem növekedett kellő módon. A Rhône nincs kényelmes összeköttetésben Marseille és Cette kikötőivel s Lyon-nak sincs kellően berendezett kikötője. A vasutaknak nincs elegendő csatlakozásuk a folyóhoz. A folyó tehát a forgalom tekintetében nincs kellően kihasználva. Aztán a folyó szabályozásával elért eredményeket is kicsinylik s minduntalan fölmerül a Rhône oldalcsatornájának kérdése, melynek megoldására már régóta terveket dolgoztak ki. Továbbá a Rhône óriási energiát képvisel. Taverrtier szerint Lyon-tói a tengerig, a közép víz hozományát véVe számításba, 1.700,000 lóerő vész el jelenleg haszontalanul. A hajóút megjavítása, a forgalom emelése s általában a Rhône jobb kihasználása érdekében ezért a Délkeleti Kereskedelmi Kamarák Szállító Hivatala tervek benyújtására pályázatot hirdetett. Az 1911. június 1-én lejárt pályázatra 13 terv érkezett be, melyek elbírálására bizottságot állítottak össze. E bizottság elnöke Barlatier de Mas lett. A 20,000 frankos első díjat Billet és Oivoiset nyerték meg. A bizottság azonban nem elégedett meg a tervek egyszerű elbírálásával, hanem összegezte azokat az eszméket és munkálatokat, melyek megvalósítása haszonnal jár ós könnyen kivihető. A mi a Rhône oldalcsatornáját illeti, ez oly költséges dolog, hogy kiviteléről egyelőre szó sem lehet s a bizottság helyesli a Ponts et Chaussées főtanácsának azt a véleményét, h )gy első sorban a Rhóne-folyó hajózását kell kihasználni, bár az oldalcsatorna létesülésével tetemes vízierő nyerhető, niety némiképen kárpótlást ad a befektetett összegért. A mit a bizottság megvalósíthatónak tart a tervekből, az a következő: 1. Lyon városa érdekében szükséges a Saône torkolata alatt a Rhône-nak mozgógáttal való elzárása. E gát fölött kiinduló s Ternay-nél a Rhône-ba visszafutó csatornával hidroelektromos telep építhető. E csatorna felső kiágazásánál nagy, modern kikötő létesítendő Lyon számára. Végül a kikötőt a FelsőRhônenal a várost keletről megkerülő csatorna segítségével kell összekötni. 2. A Rhône nagysebességű szakaszán Billet és Givoiset gondolata szerint oldalcsatornával kell leküzdeni a hajózó nehézségeket. Ez az oldalcsatorna egyszersmind hidroelektromos telep fölállítására is szolgál. E két pontban fölsorolt munkálatok összesen mintegy 160 millió frankba kerülnének, de fokozatosan valósíthatók meg. Barlatier de Mas azt hiszi, hogy ez a pályázat kiinduló pontja a Rhône újabb, harmadik fokozatú megjavításának. Az .első fokozat volt a természetes vízfolyás megjavítása Lyon ós Saint Louis között. Az idevágó munkálatok ma már befejezvék. A második fokozat a Rhône összekapcsolása Cette-tel és Marseille-jel. Ez a