Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

2. füzet - II. Pálffy Tihamér: Folyóink vízjárása az 1904-1911. években

170 A folyók vízjárásában a nagy kilengések többnyire károsan érintették közgazdaságunkat. Az egyik véglet az árvizek romboló erejében, a másik pedig a mezőgazdaságot bénító szárazságban és a hajózó vízmélység elégtelen voltában nyilatkozott meg. A tárgyalás alá vett 8 év alatt, különösen az 1904., 1908., 1909. és 1911. években találkozunk sűrűn kedvezőtlen kis vízállásokkal, melyek miatt mind a mezőgazdaság, mind a hajózás sokat szenvedett. A következő kimutatásaink is már jelzik, de ha a «Vízállások» könyveit lapozzuk, arról is meggyőződhetünk, hogy az említett száraz évek alatt nemcsak a Dunán, Tiszán, Száván és Dráván, hanem a Borsán, Szamoson, Zagyván, Kőrösön és a Maroson, a Morva, Vág, Garam» Rába stb. mellékfolyókon is előfordult, hogy a vízállások az eddig ismert minimumok alá siilyedtek. Az 1904. évi kisvizek következtében júniustól szeptemberig szinte pangott a hajózás a Dunán és mellékfolyóin. A Tisza és mellékvizei pedig úgyszólván egész éven át (0) és 4 fok között ingadoztak. Ez évben például a Maroson megtörtént, hogy az aradi mércze egyetlen egyszer sem jelzett (0) feletti vízállást. Az 1908. évben már április elején találunk 1 fokos vizeket, melyek mellett a dunai és drávai gázlókon már hajózó akadály van. Szeptembertől deczember végéig pedig az összes folyóknak többnyire (0) fokos vizük volt. Gátolva volt továbbá a hajózás 1909-ben július és deczember hónapok közt és 1911. évben július ^közepétől deczemberig. Ki kell emelnünk végül még az 1907. évi szeptember, október, november és deczember havi feltűnő kisvizeket is, melyek bekövetkeztek, jóllehet az év eleje felette bő csapadékkal rendelkezett. Természetes, hogy a kisvizek alkalmából, a már kiépített zsilipes csatornákon a duzzasztóműveket felállították és a hajóforgalmat zsilipezés útján bonyolították le. A zsilipezést megkezdték a bégai II. számú (écskai) vízlépcsőnél 1905. év október hó 7-én, az I. számúnál (Béga-torkolati) 1907. október 5-én és a HármasKörösön lévő bökényi vízlépcsőnél pedig 1909. év szeptember hó 26-án. Nehogy a vízállások értékében bármikor kétely merüljön fel, megjegyezzük, hogy az 1911. évi «Vízállások» könyvének I. részét «C kimutatás»-sal bővítettük, mely magába foglalja mindazokat a vízállásokat, a melyekre az 1911. évet megelőző időben a duzzasztóművek, illetve csegék működése hatást gyakorolt. Az 1911. évi duzzasztáskor észlelt adatokat pedig ugyanezen évi « Vízállások» könyvének II. részében megfelelő helyen beállították. Jelentősebb folyóink kis vízállásait az összehasonlító táblázatok mutatják.