Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

2. füzet - I. Benyó Albin: A kolozsvári villamos vízerőtelep

146. vízvezetéki-, közvágóliidi motorok, Máv. pályaudvar, közúti vasút, 5000 bekapcsolt magánlámpás, összesen mintegy 715 Kwatt terheléssel. Ezek figyelembe vételével a terhelés 1907. év végére 1000—1100 kwatt-ra növekedik s ennek sem a Hidegszamos téli vízhozománya, sem pedig a felvízcsatorna vízvezető képessége nem felel meg. Ha folytonosan 2'4 m

8 mp víz állana rendelkezésre, a turbinák tengelyén naponta kereken 29,000 (1200X24) lóerő óra, azaz 19,500 kwattóra volna nyerhető, a mi évente 7 millió к wattórának felelne meg. Erre való tekintettel javasolta a bérlő részvénytársaság, hogy a Kisriska völgyében zárógát segítségével a vizet tározzák s a telep teljesítő képességét egy harmadik turbina beállításával 2400 lóerőre, azaz a generátor tengelyén 1650 kwattra fokozzák. Az 1907. évben 1 millióra, az 1908. évben 2.100,000 kwattórára becsülte a czég az áramtermelést. A vízerőtelep tervezett kibővítése 700 ezer koronába került volna, mely kölcsön útján fedezhető. A felveendő 700,000 koronás kölcsönnek annuitása, s egyéb kiadások 45,000 korona évi többletkiadást okoznának. A völgyzárógát kiépítése esetén 381,000 koronára emelhető az évi bevétel, míg az összes |kiadás 160,000 -j45,000 = 205,000 korona úgy, hogy az évi fölösleg már az 1908. évben elérné a 176,000 koronát. Ha a vázolt fejlődésnek megfelelő gőzgépek épülnének, úgy két, egyenként 600 lóerős gőzgépet kellene beállítani, a melyek közül az egyik állandóan üzemben volna, a másik pedig tartalékúl szolgálna. Tekintve a szénnek a telepre való drága kiszállítására, a hőerőgépek Kolozsvárt lettek volna felállítandók, a mely esetben a befektetés legalább 450,000 koronára rúgott volna. Az évi üzemköltség pedig az 5'2% kamattal, kenő és tisztító anyaggal, fenntartással, személyzeti fizetéssel legalább 35,500 korona lett volna; ehhez a fűtőanyag árát kilowatt-óránként 35 fillérért számítva, az összes kiadás 49,500 koronára emelkedett volna. Ezek alapján javasolta a Ganz-cég, hogy : 1. a város törvényhatósági bizottsága határozza el a völgy zárógát kiépítését s erre a célra 700,000 koronás kölcsön felvételéről gondoskodjék. 2. A tervek részletes kidolgozására s talaj kutatások megtételére zárt pályázatot hirdessenek. 3. A tervek beérkezése után az építést zárt versenytárgyalás útján biztosítsák. 4. A gépészeti berendezések és nyomócső szállításával a részvénytársaságot bizzák meg. Miután a telep vízüzemű részének alapgondolatát már az I-ső építőfokban a Bupcic és Szüts czég adta meg, ennélfogva a Ganz-téle vili. részvénytásaság a várossal egyetértően a tervek kidolgozását ugyanerre a czégre bízta. A Ganz-féle villám, részvénytársaság a villamos mű bővítésére vonatkozó összes terveket az 1907. évi márczius hó folyamán a városhoz beadta s ezek alapján a város a vízi és magas építőnmnkákra néhány vállalkozót felszólított az április hó 18-án tartott zárt írásbeli versenytárgyaláson való résztvételre. Ajánlatot tettek a következő vállalkozók: 1. Hauszmann és Társa kolozsvári czég___ 675,087-97 K-val, 2. Beményik Károly kolozsvári czég ___ 683,726 55 « 3. Ho ff er Lajos budapesti czég ___ ... ._. 671,427'03 « 4. Beton-híd ós mélyépítő vállalat— ... ... 650,462'0l « 5. Lenarduzzi János budapesti czég ... ... 639,315-37 «