Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

2. füzet - I. Benyó Albin: A kolozsvári villamos vízerőtelep

Э1 A vízkivételi mű a gépháztól följebb 3'5 km.-re fekvő Olasztelep alsó végén van, a hol egy oláh parasztnak kezdetleges malmához tartozó csatorna a Hidegszamosba torkolt. A Hidegszamos vize a vízkivételi művön keresztül jut az ülepítő medenczékbe, majd innen 1'5 m. belső átmérőjű, 3523 m. hosszú csatornán fotyik a központi telep fölötti vízkiegyenlítő (nyomó) medenczébe [M medencze), a honnan 1'2 m. átmérőjű vascsövön kereken 50 m. magasságról esik le a turbinaházba. Az első építőfokban 50 m. eséssel ós 2'4 m

3 vízmennyiséggel a turbinák tengelyén 1200 lóerő termelhető. Azonban az energia hasznosítása nem törtónt a nap folyamán egyenletes módon s a hajnali és nappali órákban az energiaszükséglet az 1200 lóerő alatt maradt, míg az esti órákban az 1200 lóerőt meghaladta. Ezért az energiát tározni kellett. Ebből a czélból a II. építőfokban a Hidegszamos egyik kisebb patakjának völgyében zárógát segítségével tárolómedenczét készítettek, melybe a nyomó M medenczének a nap folyamán föl nem használt vize alagúton ömlik át. A tározott víz az alagúttal kapcsolatban készült nyomó kútból egy 2-ik nyomócsövön jut a turbinaházhoz, melyet ki kellett bővíteni s újabb turbinával és gépekkel fölszerelni. E kibővítéssel a nap bizonyos szakában 2400 lóerő termelhető. Az általános elrendezést a 2-ik és 3-ik rajz mutatja. 2. rajz. A hidegszamosi vízerőtelep helyszínrajza.