Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)
4. füzet - IV. Rozsnyay Károly: A diósgyőri m. kir. vas- és aczélgyár új munkástelepének alagcsövezése
It) arra indították, hog}' az új munkástelep létesítésével kapcsolatosan a szükséges lecsapoló és talajszárító munkálatokat sürgősen, még az építkezés tartama alatt megcsináltassa. A műszaki felmérés és a tervek elkészítése 1909. év május havában történt, míg az építkezést júniusban három vízmester és 120 munkás három hét alatt hajtotta végre és pedig részben azért ily sürgősen, mert a magas és sok talajvíz miatt az épületek alapozása rendkívül sok költséget és munkát szükségelt és mert a vizenyős talajon az építőanyagok szállítása nagy nehézségekbe ütközött, de végül azért is, mert júliusban már a munkásoknak aratni kellett menniük. E helyen megemlítem, hogy az aczélgyár egyidőben saját tervei szerint a Szinva medrét is szabályozta ezen a szakaszon, valamint mellékágát, az Erenyői árkot is, mely munkálatok költségét nem írták az alagcsövezés számlájára. A vízmentesítő- és alagcsövezőtervet itt ismertetem. A bajok megszüntetésére a következő munkálatokat terveztük : 1. A felszíni idegen csapadék-és a talajvizeknek övárokkal való felfogása és a Szinvába vezetése, szóval a külvizek elkülönített elvezetése, hogy az új munkástelep területére ne juthassanak. 2. A külvizektől ígj' mentesített területen keletkező csapadék- és talajvizeknek alagcsővonalakkal való felfogása, az épületektől távoltartása és elvezetése. Arra való tekintettel pedig, hogy az épületek alapozó mélysége 60—80 — К Ю cm., a talajvizet a talaj felszíne alá l'OO—1'20 m. mélyre kellett siilyeszteni. Ad 1. Az Erenyői árok és a tervezett övárok főrendeltetése, hogy a szóbanforgó területre áramló felszíni és talajvizeket (kiilvizeket) a lehetősig szerint elvezesse és az alagcsőhálózatot tehermentesítse. Megkell jegyeznem, hogy a szóban forgó lecsapolt terület a szó teljes értelmében olyan volt, mint a vízzel telitett spongy a, bár az altalaj kavicsos volt. A czél elérésére a meglévő villamosvasúti anyagárkot 0-5 m. fenékszélességgel 1 : 1 1/ 2 oldallejtőkkel a hosszanti szelvényen látható fenékvonalozással vízvezető és alagcsőbefogadó árokká alakítottuk, mi által a vizeknek gyors lehúzódását biztosítottuk. A kivitel alkalmával azonban az alagcsőárkok oly rendkívül sok talajvizet vezettek, hogy ezt az övárkot még melyebbre kellett leásni, hogy a terület felső oldalán keletkező alagcső vizeknek is befogadója legyen. Mert már e helyen meg kell jegyeznem, hogy csak egy (kettős) alagcsőtorkolatot terveztünk a Szinvába, de a kivitel során ezt a számot ötre kellett felemelni, mert különben nem győzték volna az alagcsövek a sok talaj- és forrásvizet levezetni. Az Erenyői árok a szóban forgó teriiletet ferdén metszette. Ezért áthelyeztük a felső oldalra, hogy a lakott területen nyilt árok ne akadályozza a közlekedést és hogy a beépítendő területet felülről is övárok szegélyezze. Ez új meder főfeladata a külvizek elvezetése a nélkül, hogy a beépítendő területre jussanak és hogy a felülről (Diósgyőr felől) áramló talajvizeket felfogja; szóval neki is részben övárok szerepjutott. Azért részben, mert az Erenyői-árok feladata, hogy a pereczesi völgyben keletkező csapadékvizeket is levezesse. Ez árkolásokkal a kiilvizeket teljesen elvezettük. Ad 2. A szóbanforgó telkeken keletkező csapadék- és talajvizek felfogása, elvezetése és sülyesztése czéljából a mellékelt helyszínrajzon látható elrendezéssel alagcsőhálózatot terveztünk és létesítettünk.
