Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

1. füzet - VII. Apró közlemények

68 meclencze van üzemben, de csak akkor, mikor a gazdák nem öntöznek. Egy-egy medencze 80 m. hosszú, 17—25 m. széles és 1'2 m. mély s alagcsövezve van, hogy az iszap gyorsan vízmentessé legyen. A medenczék falazatlan gödrök, melyeket a szag terjedésének megakadályozására erdőben ástak. Ha már most a csatorna vizét nem használják öntözésre, ezeken a medenczéken vezetik keresztül, hogy a szilárd anyagokat lerakja s így némi tisztítással kerüljön a Haffba. A medenczéket hat hetenként tisztítják, vagyis a leülepedett iszapot eltávolítják s a levegőn szárítják. Az így nyert trágya-anyag ingyen áll a gazdák rendelkezésére. Elhordathatják s ezt cselekszik is, sőt még a Haff szélén, a csatorna torkolatánál lerakodó iszapzátonyt is szorgalmasan hordogatják. Az öntöző időszak alatt a medenczék üzemen kívül vannak. 1909 márczius 31-től 1910 márczius 31-ig a csatornavizet 157 napon teljesen, 150 napon részben nasználták öntözésre; 58 napon át teljesen, 150 napon át részben a Haffba folyt. Az előző évben 208 napon át használták teljesen öntözésre, mivel akkor egy nagyobb rétgazdaság volt üzemben, mely utóbb az üzemét megszüntette. A külső csatorna, melynek egész 30 km. hosszú vonalán végig öntöző-zsilipek vannak (a zárt részen is) mintegy 2-5 millió márkába került, mely összeg a 12-5 milliós csatornázó költségben benne van. E külső csatornának a kezelő és fentartó költsége 16.000 —20.000 márka évenként és 1 vízmester s 4 munkás alkalmazását szükségli. Tervben van újabb ülepesztő-medenczék építése. A város nem számít arra, hogy a gazdáktól öntöző díjat követeljen ; legföljebb 30 év múlva kerülhet erre a sor. A szárított csatorna-trágyát is szívesen adja ingyen, csakhogy elhordják s az eltávolítása ne kerüljön költségébe. A szárított csatornatrágya mennyisége a mult évben 2600, az előző évben — mikor több napon öntöztek — 2200 köbméter volt. A mezőgazdasági kamaránál nyert értesülés szerint a gazdák részéről sok a panasz az öntözésnél előforduló nehézségek miatt; de ezzel szemben tény az, hogy az öntözésre való berendezkedés terjed s az öntözött terület évről-évre körülbelül 200 hektárral növekszik. Königsberg város a 12'5 milliós • csatornahálózatot kölcsön fölvételével létesítette. Az évi teher felerésze a háztulajdonosokra esik, másik felerészét a községi adóból törlesztik. A ki öntözni akar, az az öntöző-zsilip költségét a városnak megtéríti, az öntözőárkok és a talaj előkészítése pedig őt terheli E czélból alakítottak a szomszédos gazdák szövetkezeteket, mélyek állami segélyben is részesültek. Maga a város a csatornahálózat kiépítéséhez nem kapott államsegélyt. Krisztinkovich Ede. Pallas részvénytársaság nyomdája, Budapest.