Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

6. füzet - V. Apró közlemények

231voltak előirányozva. Az érdekeltek a magyaróvári uradalom kivételével az 1859. márczius 10-iki tárgyaláson e terveket sem fogadták el a fentebb már előadott okokból. Mindeme tervek másodperczenkint 400 m

8 tehát mai ismereteink szerint túlnagyra szabott víznek elvezetésére készültek. Végre is a soproni helytartói osztály minden további kísérletet megszüntetett és 1859. május 23-án erről az érdekelteket azzal a megjegyzéssel értesítette, hogy a bekövetkezhető áradások kárait maguknak tulajdonítsák. Későbbi időkben több ízben kísérelték meg, de mindig eredmény nélkül a Lajta szabályozásának a Rába szabályozásával kapcsolatban való megoldását. Az újabb időkben a megoldás iránti törekvés mind erősebb és általánosabb lett. Annál is inkább, mert a bajok folyton növekedtek és,' mert az érdekelt községek némelyikénél e tűrhetetlen állapot az óhajtott tagosítást is akadályozza. Mégis csak az utóbbi években került a dolog komoly tárgyalásra. A pozsonyi kultúrmérnöki hivatal vezetésével ugyanis Nagymihály Pál magán mérnök 1908-ban elkészítette a rendezés tervét, melyet aztán a kultúrmérnöki hivatal újabb tárgyalások folyományakép átdolgozott. Az ilyképen megállapított végleges terv a következő : A Lajta árvizei számára medermélyítéssel s mindkét oldali töltés emelésével zárt meder készítendő, mely a gátai malom alatt kezdődnék s az átmetszésekkel megrövidülő jobboldali (Nagylajta) ágon, illetve a zurányi malom árapasztócsatornáján haladna a két meder újraegyesüléséig (Miklósfalva felett), innen pedig a balparti megyei csatorna vonalát követné s a Rábaszabályozó társulat magyar2. rajz. A Lajta Gâta alatti szakaszának szabályozó törve.