Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

6. füzet - IV. Jankó Miklós:A máramarosi drótfonatos szabályozó művek

217Hogy e kimosásoknak káros hatását ellensúlyozzuk, a trapez-keresztszelvényú művet a folyás felőli oldalon dróthálóba rakott hordalékból készült, rendszerint 0-30 m. magas padkával látjuk el. (3. kép.) Az alámosás fejlődésével ez a padka 3. kép. lassanként lehajlik, s a kimosott részt fokozatosan borítja. A padka szélességét az határozza meg, hogy az előre látható kimosás beálltával a padkának ne legyen 45°-nál meredekebb hajlása. Nagyobb kimosáskor tehát szélesebb padkát kell alkalmaznunk. Működésünk kezdetén a tervezéskor rendesen azt a hibát követtük el, hogy a fősúlyt a mű tulajdonképeni testének erősségére fordítottuk. Ma már arról győződtünk meg, hogy látszólag gyengetestű ily művek is megállják helyüket, csak megfelelő széles padkával legyenek felszerelve, a mely a kimosást ellensúlyozhassa. Fontos ez azért is, mert a kimosásra hordalékos folyóink szabályozásakor szükségünk is van, hiszen csak úgy érhetjük el olcsón a meder beágyazását, a mely pedig a szabályozásnak egyik fő czélja. E padkás trapezszelvény kiépítése egészben hasonlít az egyszerű trapezszelvényéhez, csak a burkolat hozzásimítása a padkához kíván nagyobb körültekintést. Hogy pedig a padka felső borítása a sülyedés folyamán fel ne emelkedhessek, a padka és homloksík metszővonalát az alapfonatból kiinduló ferde drótszálakkal fogjuk le, melyeket már a drótfonat szétterítésekor helyezünk el s csak ezután kezdjük el a hordalék összerakását. Ezen kívül czélszerű az alap és tetősík, továbbá a két oldalsík közt is összekötő drótszálakat alkalmazni. Rajzainkon ezeket a drótszálakat eredményvonalakkal jelöltük. E padkás trapezszelvény máramarosi alkalmazása azonban fontos jelenségre hívta fel figyelmünket. Itteni folyóink medre majdnem kivétel nélkül mozgó hordalék. A művek alkalmazása során azt tapasztaltuk, hogy nemcsak előttük, hanem alattuk is gyakran mutatkoznak kimosások. Ez utóbbiak kisebb szakaszokon, 5—6 méter hosszban mutatkoztak leggyakrabban. Ezért a padkás trapezmű alá rőzsepokróczból álló terítést adtunk, ügyelve, hogy a rőzseszálak végei a padka alól még 06—10 m. hosszban nyúljanak ki a folyómeder középvonala felé. A rőzsepokrócz vastagsága 0'25—0\S0 m. a mű felépítése előtt, azonban a terhelés után mintegy felére csökken. A mű alól kinyúló rőzsetömegek a párhuzamos mű alaprészénél a vízfolyás sebességét nagyban csökkentik s rövid idő alatt tekintélyes iszapmennyiséget fognak fel. Ha még sikerül a rőzsealap kihajlását is biztosítanunk, elmondhatjuk, hogy oly művet létesítet-