Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

6. füzet - I. Rohringer Sándor: Kulturmérnöki munkálatok a felvidéken

163többe került volna az új árokhoz szükséges területnél, s a fentartás is aránytalanul drágább lett volna. A rövidebb iránynak egyik rossz oldala volt a nagy esés, a mit hosszanti szelvényben (7. kép) látható lépcsők csökkentettek meg. eséskülönbséget egy nagyobb betonbukóval zártuk A torkolatnál levő nagy le, melynek alját kavicscsal töltött rőzsehengerek biztosítják. A lecsapoló munkálatot a vízmosások megkötése előzte meg ; az itt divó módszert, valamint a lecsapolás egyes részleteit a 4., 5. és 6. rajzon levő fenékgátak hosszanti és keresztszelvényei, a 7. sz. rajz és a 8. és 9. fényképek láttatják. A vízmosások megkötése .alacsony, 40 cm. magas csészealakú keresztés még alacsonyabb 10—15 cm. magas vízszintes hoszszanti fonásokkal történik ; távolságuk a lejtőn mérve 200 m. A keresztfonások oly távolban vannak, hogy az alsóbbnak a tetejétől a felsőnek a tövéig csekély esésű fenékvonal húzható s az egész összefüggő és egymást támogató szerkezet. A hol van elegendő kőanyag, ott a fenéken kőből készült, szárazon rakott gátak épülnek átlag Г00 — 2 00 m. magasságban. A megkötött oldalak és a vízmosások körül még egy sávot csemetével ültetünk be. A harasztii munkálat költsége 39.330 kor., mely összegből a vízmosások megkötésére 18.330 kor., a lecsapolásra 21.000 kor. — fillér esik. A lecsapolással mentesített terület nagysága 450 kat. hold. A csemetékből kat. holdankint 6000 számítandó, mivel közben fagy, szá-