Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

5. füzet - II. Dieter János: A ferenczfalvi völgyzárógát

89 leire kerül. A társaság ugyanis a külföldi gátak tanulmányozására már 1903-ban kiküldte Marcsekényi Ottmar társasági főmérnököt, a ki visszatérve az 1903. év nyarán meg is kezdte egy nagyarányú gát építéséhez szükséges előmunkálatokat. A gátat 520 m. magasságra tervezték, mely mintegy 12'0 millió m

3 térfogatú medenczét létesített volna. Időközben azonban az a vélemény terjedt el, hogy a motorikus erő egy része az eddig teljesen hasznavehetetlenül elszállQ kohógázok értékesítésével jutányosán lenne termelhető s addig míg az elérhető eredmények ezen a téren ki nem világlanak, a völgyzárógát megkezdett előmunkálatát félbe kellett hagyni. E szép terv megvalósítása abbamaradt; pedig a költségek, melyeket az előmunkálatok (alapkiemelés, gránitkőbánya feltárás, 3 km. hosszú kőszállító vasútvonal, mintegy 30 raktár és lakás barakk, 400 HP. turbina telep, gépek stb.) felemésztettek, már mintegy fél millió koronára rúgtak. Miután a kohógázok értékesítését czélzó gépek s telep felépültek és a tanulmányokat ezen a téren befejezték, csak akkor világlott ki, hogy a resiczabányai vasműhöz szükségelt motoros erő mekkora része állítható ily módon elő. Ez az eredmény és hozzávéve még a nehéz körülmények közt termelhető resiczabányavidéki jó kőszénnek állandó drágulását s a mindig folyton rosszabbodó bányamunkás-viszonyokat, mindez újra felszínre hozta a vízimú tökéletesítésének kérdését. A végleges döntés 1907-ben következett be, midőn nem ugyan 52 m-es, de kisebb magasságú gát megépítését határozták el és még ugyanebben az évben hozzá is fogtak a megvalósításához. A helyi részletes tanulmányok és tervezgetések eredményeként a Szab. Osztr.-Magyar Államvasút Társaság Igazgatósága legalkalmasabbnak találta a gátat körülbelül 1 millió m

8 férővel Ferenczfalva község alatt a megkezdett gátépítő hely fölött a Klanczu-Szirbu erdőrészben megépíteni. Mielőtt véglegesen döntött volna a gát helye, mérete és férőjének nagyságát illetőleg, meghallgatta Rupcic György mérnököt és Holz, aacheni műegyetemi tanárt, Intze utódját, a kik a helyszínén mindent alaposan megtekintve, szakvéleményt adtak. A mint a helyre nézve a végleges megállapodás megtörtént, az Allamvasuttársaság igazgatósága felkérte С zakó Adolf., műegyetemi tanárt a végleges tervezet kidolgozására és az építés vezetésének felügyeletére. A mű leírása. A tároló medencze mintegy 3-4 km. távolságban Ferenczfalva községe alatt és körülbelül 200 m-nyire a Resiczabánya felé vezető főcsatorna kiinduló pontja fölött létesült úgy, hogy eme helyzeténél fogva közvetetlenül táplálja a csatornát. A vízgyűjtő terület nagysága — melynek csapadéka ezen a helyen lefolyásra kerül — 76-9 négyzetkilométer. A tároló medencze felszíne abban a pillanatban, midőn a vízszín a csorduló koronaszíntjét eléri (2. sz. rajz): 12'06 hektár; hossza 1'95 km., V2 millió köbméter tározó képességével Magyarországon ez ideig a legnagyobb ilyen víztárolás. Jelen esetben a medencze szükséges férőjét nem a vízjárás grafikonja segítségével határozzák meg, hanem az előirányzott építő tőkéből és a helyi körülményekből. Azon a helyen ugyanis, a hol a gát épült, 27 m-nél magasabb falat emelni nem volt tanácsos, mert már így is nyeregelfalazások váltak szükségessé,