Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

5. füzet - I. dr. Sigmond Elek: Új műszer a talajnedvességnek a helyszínen való meghatározására

87 Rétogmélység Nedvesség cm. •/• 20-25 .. ... 37-0 30—35 ___ .. ... ... ... 37-2 44—49 ... ... 35-0 60—65 ... ... ... 360 Ha ez adatokkal összehasonlítjuk azokat, melyeket a rét 29. sz. tábláján a juhcsenkeszes folton 65—100 cm. mélységű rétegekben találtam, azt látjuk, hogy egy évig 50 cm.-es vízoszlop hatására a felső átázott, 20 cm.-es réteg alatt a talajrétegek nedvességtartalma semmivel sem nagyobb, mint a juhcsenkesz alatt. Már pedig valószinii, hogy miként már említettem, a juhcsenkesz alatt előforduló nedves réteg nedvessége nem felülről, hanem alulról származik. Ezek alapján azt kell következtetnem, hogy a békéscsabai 35. tábla szikjén 50 cm.-es elárasztás 1 év alatt 20 cm.-nél mélyebbre nem nedvesítette át a talajt. Ennek ellenkezőjót tapasztaltam az ugrai halastó szikes részén mult ősszel megejtett felvételemkor. A kissé megszáradt tófenék különböző rétegeiben következő nedvességmennyiséget találtam: Rétegmélység Nedvesség cm. % 10— 15 ... 42-8 35— 40 ... ... ... ... ... ... ... 41-6 55— 60 ... ... ... ... ... 406 75— 80 ... ... 41-8 95—100 ... ... ... — .... ... ... 40-4 115—120 ... ... ... ... 42-6 135—140 ... ... ... ... 34-0 150—155 ... ... _ ... ... ... ... 43-0 Ez adatok azt bizonyítják, hogy az ugrai tófenék 1 év hatása alatt egészen átázott, a sótartalom is valószínűleg megapadt, a mit a legközelebbi felvételek fognak igazolni. E néhány példával korántsem merítettem ki mindazokat a kutatóirányokat, melyek csupán csak a szikesek javítása és tanulmányozása szempontjából fontosak. Legközelebbi tervem, hogy különféle minőségű szíktalajon vizsgáljam, hogy egyszeri öntözés mily mélyen és mórtékben nedvesíti át a szíktalajt. Eddigi megfigyeléseim alapján azt hiszem, hogy e tekintetben a különböző minőségű szikeken igen nagy különbséget fogok tapasztalni. Összehasonlításképen nem szikes öntözött réteken is fogok hasonló vizsgálatokat végrehajtani, mert csak akkor alkothatok helyes véleményt a szikesek átnedvesedéséről, ha ezt rendes talajokon már ismerem. A nedvesség eloszlása természetesen az öntözés nélkül javítható szikeseken és természetes sziken is tanulmányozásra érdemes, mert eddig teljesen ismeretlen. E műszert és módszert általában olyan talajok esetében használhatjuk, a mikor a talaj szerkezete elég szilárd, hogy az eredeti szerkezet a fúró leütésére meg nem változik. A szántott rétegre ez okból csak kivételes esetekben alkalmas, az alsóbb talajrétegek esetében azt hiszem, hogy homoktalajokat nem tekintve, a deformáczió elhanyagolható.