Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

4. füzet - IV. Rozsnyay Károly: A diósgyőri m. kir. vas- és aczélgyár új munkástelepének alagcsövezése

It) A tent ismertetett robbantó munkálatok után a X -XI-gyel jelölt igen szilárd és erős czölöpökből készített szádfalat kellett szétrombolnom, mely czélra 6, egyenkint 2%5 kg.-os aknát sülyesztettem a mederfenékre, közvetlenül a czölöpsor előtt, reá támaszkodva és durranó gyújtózsinórral sütöttem el, mire a szádfal teljesen szétvetödött. E romboló aknák a 19. képen d, e, f\ g, li és i betűkkel vannak megjelölve. Ezzel a robbantómunkát befejeztem. Folytatásaképen a mederben maradt apróbb betondarabokból és törmelékből álló halmaznak a ki'svíz színéig való elhordása, valamint a mederben még megmaradt czölöpöknek eltávolítása vált szükségessé, mely pótmunkálatokra a sátoraljaújhelyi m. kir. folyammérnöki hivatalnak azt javasoltam, hogy medertisztító kormányosával végeztesse, a mi a Laborcz vizének kellő leapadása után elég gazdaságosan, tényleg meg is történt. A nagyráskai betonmalomgát robbantása alkalmával felhasznált dinamit 100 kg. volt. A szétrombolt betonmalomgát térfogata 253'5 m

3 volt, a felmerült összes költségek pedig 1540 К 50 f.-re rúgtak. A diósgyőri m. kir. vas- és aczélgyár új munkástelepének alagcsövezése. (3 képpel.) Irta: Rozsnyay Károly. A diósgyőri m. kir. vas- és aczélgyár Miskolcz tvhat. város mellett Diósgyőr község (Borsod vármegye) határában a gyártelep tőszomszédságában, a Szinva vízfolyás balpartján, a Szinva-mederrel, a miskolcz—diósgyőri törvényhatósági közúttal, a gyártelepre vezető Baross Gábor-úttal és a diósgyőr - pereczesi bányavasúttal határolt vadvizes területen 1909. évben 126 házból és minden házban négy lakásból álló új munkástelepet épített kereken 2 millió korona költséggel. A kiszemelt terület mély fekvésű, melynek főesésiránya megegyezik a Szinva vízfolyásával. A törvényhatósági úttól északra (jobbra) dombok, majd hegyek emelkednek s a reájuk hulló csapadékvizek részint a felszínen, részint a talajban mozogva, a szóbanforgó és 50 kat. holdra rúgó területen át a Szinva-vízfolyás felé igyekeznek, mert e vidéknek a Szinva a főbefogadómedre. A talajvíz, bár a területnek 10 méter esése van, 1100 m. hosszúságban (9°/o) az alagcsövezés előtt az egész területen magasan állott, helylyel-közzel a talaj felszínéig is ért úgy, hogy pl. a telep mellett levő «miskolcz—diósgyőri h. é. villamosvasút r.-t.» gépházában lévő mótortisztítógödrök állandóan vízzel voltak telve és az új munkástelep építésének kezdetén (1909. május hóban) a 60—80—100 cm. mélyen tervezett épiiletalapfalgödrök színültig megteltek talajvízzel, miért is betonalapokat helyeztek el mindaddig, míg az alagcsövek el nem vezették a vizet. Az alagcsövezést ugyanis 1909. június havában hajtották végre a miskolczi m. kir. kultúrmérnöki hivatal tervei szerint .és műszaki vezetésével. A fentebb említett mótor-tisztítógödrök víztelenítése úgy történt, hogy a h. é. vasút az épületen kívül 5 darab aknát készíttetett, melyeket egymással, valamint a tisztítógödrökkel és a Szinva medrével 20 cm. átmérőjű földalatti betoncsövek kötöttek össze. A levezetőcső 1909. év márczius havában félkeresztmetszettel öntötte a vizet, bár a hézagokat czementhabarcscsal töltötték ki. E szomorú tapasztalatok a diósgyőri m. kir. vas- és aczélgyár igazgatóságát 3*