Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

4. füzet - III. Szurány Gyula: Nehány vízalatti robbantás ismertetése

It) A jelen esetben a liajóoldal magassága 200 cm., vastagsága pedig 28 cm. Ez értékeket behelyettesítve: T= 0-066 X 200 X 28 2 = 1035 gr. = 10-35 kg. Vízalatti robbantásról lévén szó, a szabadon felfektetett töltésre meghatáro­zott súlymennyiséget V*-del lehet csökkenteni s ennek alapján T— 10-35 — 2-59 = 7-76 kg., vagyis kikerekítve 8-0 kg. Minthogy a 2, 3 és 4-gyel jelölt csöves czölöpök helyén az iszapolást leg­nagyobbnak találtam, e csövekbe a kellő hatás elérése végett 10 kg.-os II-od osztályú dinamit­töltéseket sülyesztettem el, a többiekbe pedig bá­dogszelenczékben kezelt 8 kg.-os aknákat, melye­ket villamos szikragyújtókkal felszerelve, a 10. képen feltüntetett módon egymás között, illetve a fővezeték két ágával kapcsoltam öszsze. Szeptember hó 20-án dörzsölő elektromos gyújtógéppel a lesülyesztett összes aknákat egy­idejűleg akartam elsütni, de csak a 6., 7., 8., 9., 10. és 1. számú töltések durrantak fel, míg a 2., 3., 4. és 5. számú aknák — bizonyára a már ré­gen használatban tartott gép elégtelen áramfej­lesztése miatt — csütörtököt mondtak. A feldurrantott aknák hatása abban nyilvá­nult, hogy a hajótestnek mederfelőli oldala és fenekének nagy része, továbbá a partfelőli elisza­polt oldalnak egy része szétrombolódott s nagy részben a víz felszínére kerülve, leúszott. A tölgyfából épített hajótestnek egyes részei azonban, a mennyiben majdnem 18 hónapig víz alatt vol­tak és e hosszú idő alatt tele szívódtak vízzel, nagy fajsúlyuknál fogva a meder fenekére ültek s ott a víz sebessége következtében tova úsztak, miről a nyomban megejtett mélységmérések útján győződtem meg. Azután újra bekapcsolva a fentemlített 4 töltést a villamos gépbe, közülök a 2. és 3. sült el, a 4. és 5. akna pedig ismét ülve maradt. Az utóbbiakba most már durranó gyújtózsinórral fel­szerelt 2—2 kg.-os póttöltést sülyesztve, mind­két aknát egyidejűleg sütöttem el. Az utólag felrobbantott 4 akna teljesen szétrombolta ugyan a partfelőli hajó­oldalt, de a hajó fenekének nagy része, minthogy 1'20—1'40 m. magas iszapréteg borította, a mederben maradt, miről mélységmérések útján szereztem meggyő­ződést. A hajó orránál a fenék egy része felszínre került ugyan, de összefüggés­ben lévén a fenék eliszapolt vészével, onnan elmozdítani nem lehetett. Ez alá még szeptember 20-án este 5 kg.-os dinamittöltést csúsztattam a meder fenekére és 10. Robbantó aknák elrendezése.

Next

/
Thumbnails
Contents