Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

4. füzet - III. Szurány Gyula: Nehány vízalatti robbantás ismertetése

It) községek világítására használják. A 20. sz. fénykép egy rozsnyói mellékutczát mutat egyszerű, de ízléses vasbeton-vezetékoszlopokkal. A csinos, tiszta község ma már esténként villamos fényárban úszik. Ipari czélokra (ú. m. posztógyártás, kőszénbányaüzem, asztalosipar stb.) már most nagy a kereslet. A többnyire gazdákból álló részvénytársaság azonban a gazdasági czélra (szántás, cséplés stb.) való kihasználást elsőbbségben akarja részesíteni és a távolsági vezetéket épen erre való tekintettel a nagyobb birtoktestek közelében vezette. A vízerőnek gazdasági czélra való felhasználása a N.-Vidombák pataknak a 2. sz. rajz szerint változó vízhozományával is a legszebb összhangban van, mert hiszen az áprilisi, szeptemberi és októberi fokozott mezei munka idején elegendő vízmennyiség áll rendelkezésre. Ezért a nyári fokozottabb mezőgazdasági áramszükségletét a telep fedezni tudja. Néhány vízalatti robbantás ismertetése. (21 képpel.) Irta: Szurány Gyula. 1. A Tisza-Bura község határában elsülyedt fahajónak robbantás útján való eltávolítása. 1901. évi október hó 6-án Tisza-Bura község határában, a Tisza jobb partja közelében, Klein Jakab abádszalóki lakosnak zúzott kővel terhelt «Gizella» nevű hajója sülyedt el, állítólag azért, mert a nagy vihar a mederben volt tőkére sodorta, hol léket kapva — elmerült. Ezt igazolni látszik az a körülmény, hogy a medertisztító kormányos a robbantás után a hajó helyén 15 m. magas s mintegy másfél méter átmérőjű csököt húzott ki a mederből. Az említett hajó, mely 39-0 m. hosszú, 6'2 m. széles és 1-8 m. magas volt, erős tölgyfabókonyokkal egészséges fenyőfából épült. Orrával a Tisza jobb partjától körülbelül 16, farával pedig 450 m.-re feküdt. A folyó sodra közel 30 fokú szög alatt neki vágott a hajóroncsnak, mely egy év lefolyása után már teljesen fel volt iszapolva. A hajó tulajdonosa 1902-ben, a nyár folyamán megkísérelte ugyan a hajó kiemeltetését, mely czélra kis vízálláskor kézi kotrólapátokkal a zúzott kőnek egy részét kiszedette, azután pedig a Danubius nevű gép- és hajógyárat bízta meg a hajótest kiemelésével, de ezek a munkálatok sikertelenek voltak. Minthogy azonban attól kellett tartani, hogy a sarkantyúszerüen elhelyezkedett hajótest a mederben elfajulást fog okozni, sőt a víz sodrát a bal partra terelve, a védőtöltéseket is veszélyeztethetné: a szolnoki m. kir. folyammérnöki hivatalnak, mint vízrendőri hatóságnak, javaslatára a földmívelésügyi magy. kir. miniszter úr e hajóroncsnak robbantás útján való eltávolítását rendelte el. E feladat végrehajtásával a dunabogdányi és visegrádi m. kir kincstári kőbányakezelőség engem bízott meg és kivitelét, valamint a robbantásnál követett különleges eljárást a következőkben ismertetem. Már hangsúlyoztam, hogy a mederből eltávolítandó hajó nagy részben el volt iszapolva s ennélfogva kevés sikerrel kecsegtetett a hajórobbantáskor eddig követett az az eljárás, hogy a hajó körül, oldalfalai mellett bevert czölöpökön a mederfenékre, valamint a hajó belsejébe robbantótöltéseket sülyeszszünk el és feldurrantásukkal a hajóroncsot szétromboljuk. Ily elrendezéssel a vastag iszapréteg