Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

3. füzet - V. Apró közlemények

223 kozván a társulathoz, a Balaton Nyugati Bozótlecsapoló Társulat ártere végeredményben 15,154 kat. holdra emelkedett. Minthogy ezen utóbbi belépés következtében a társulat hatásköre már nemcsak a Fonyódtól nyugatra terjedő berekre, hanem a Fonyódtól keletre fekvő berek legnagyobb részére is kiterjed, a társulat 1911. évi október hó 17-én tartott rendkívüli közgyűlésén elhatározta, hogy a társulatnak immár elavult és az elnevezésének amúgy sem megfelelő czimet «Balaton Nagyberek Lecsapoló Társulat-a-ra változtatja. A társulat e határozatát mindezideig a miniszter még jóvá nem hagyta. E berek szintje legnagyobb részben a Balaton tavaszi vízállásánál alacsonyabb, egyes részeiben pedig oly alacsony, hogy nedvesebb évcziklusokban állandóan víz borítja. De szárazabb években is mocsaras természetű tőzeges talajánál fogva. Ily körülmények között eme nagy kiterjedésű terület eddig alig volt valamire használható. Az illetékes kultúrmérnöki hivatal a Bereknek a lecsapolását a Balaton vízállásától függetlenül oldotta meg s javasolta a beleömlő medrek elzárását, a somogymegyei vízfolyásoknak övcsatornában való fölfogását és a tóba vezetését, és végre az ilymódon a külvizektől mentesített területnek megfelelő belvízcsatorna-hálózat és szivattyútelep segítségével való víztelenítését. A tervezett munkálatokat a már idézett apró közlemény sorolja föl. A munkálatok 1908. őszén házikezelésben indultak meg a pécsi m. kir. kultúrmérnöki hivatal vezetésével. Eddig elkészült a külvízrendezésből 37-4 km. csatorna, 20-7 km. töltés, továbbá 4 drb. szifon, egy délivasúti híd, három közúti és 4 gazdasági híd. Hátra van még mintegy 40,000 m

s földmozgósítást sziikséglő töltésmunka. A belvízrendező munkálatok 1911-ben indultak meg. Eddig elkészült a gépház épülete, a lakóház, az istálló, a máriatelepi állomás és telep közötti út és iparvasút, a kerítések legnagyobb része. Folyamatban volt a kút építése és a gépek szerelése. 1911. végéig összesen 567,115 m

3 földtömeget mozgósítottak és kiadtak 702,98109 K-át. Büki Ferencz. 3. A texasi Austin-gát. Ez a gát megdöbbentő példa arra, hogy az amerikaiak néha mily gondatlan merészséggel építkeznek. Az Austin-gát a Colorado folyón 1890—93. közt épült 64 millió m

s víz tározása czéljából, hogy Austin város (Texas) ellátására és energia-termelésre vizet szolgáltasson. A gát csak 2013 m. magas volt a sziklaalap felett és 18'30 m. a Colorado medrének térszíne felett. Egyenes irányban épült. Hosszúsága 332 m. Alapjának szélessége 20'12 m. volt, vízfelőli oldala merőleges (1. az 1. rajzot). A talaj, melyre állították, meglehetős vízeresztö lévén, az alapban 4 fogat készítettek. Maga az építmény bukógáttipus szerint készült kétszer görbülő alsó oldallal. 1900. ápril 7-ikén a gáthoz hirtelen árvíz érkezett, mely 3'37 m.-rel baladta 1. rajz. A texasi régi Austin-gát keresztmetszete.