Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

3. füzet - IV. dr. Hoffmann Ferencz: Az Egyesült Államok mezőgazdasági öntöző művei

214 nek ki. A folyók a fensíkon óriási méretű kanonokat vájtak ki. Ezek között a már említett Colorado folyó «Grand Canon»-ja a legnagyobb. Hasonló, de kisebb kanonokban folydogálnak a Colorado mellékfolyói is. E kanonok mélysége 1000 lábat is meghalad. Már ebből a mélységből a hegyi folyók vize öntözésre nem hasznosítható. Ennélfogva víz hiányában a fensíkon mezőgazdasággal csak szórványosan találkozhatunk. Épen azért, ha Arizona északi részét a délivel összehasonlítjuk, azt mondhatjuk, bogy nem sok alkalmat nyújt a telepeseknek otthon alapítására. Arizona déli része sokkal kedvezőbb feltételeket nyújt. Az említett nagy vízválasztó déli lejtőjéről egy sereg forrás és patak bocsátja vizét délfelé, melyek egy'esülve alkotják a Salt folyót és mellékfolyóját a Verde-t. E kettő egyesülve széles völgyön keresztül nyugat felé folyik és a Gila folyóba ömlik, mely viszont a Coloradonak legnagyobb mellékvize. A Sós (Salt) folyó termékeny völgye szinte észrevétlenül szövődik abba a nagy sivatagba, melyet a Gila folyó átszel s mely azontúl még a mexicói határon túl is kiterjed, A Sós folyó völgyében sok millió liold termékeny föld hever még kihasználatlanul, mert a szükséges víztartók és ártézi kutak elkészítése után is csak aránylag kis terület látható el vízzel; s hacsak valami szárazságot kedvelő kultúrnövényt nem alkalmaznak, azt mondhatjuk, hogy e terület nagyrésze mindég kopár marad. Különben a már hasznosítható területek is manapság csak mint elenyésző pontok volnának feltüntethetők a térképen. A Sós folyótól délre a felső Gila völgyében részben Arizona, részben Új Mexico területén néhány pioneer - úttörő farmer — próbálkozott öntöző gazdasággal. Ezek legnevezetesebbjei Solomon ville közelében találhatók. Tovább nyugat felé haladva a Gila mentén a Sós folyó torkolatánál találjuk az ú. n. «Gila River Indian Reservation»-!, melyet a Pima, Papago és Maricopa indiánok számára tart fenn az Unió kormánya. Ez indián törzsek mindig földműveléssel foglalkoztak és az öntözést is szükségképen kellett, hogy gyakorolják, mielőtt még a fehér ember e vidéken mutatkozott volna. Mint a legtöbb földművelő őslakó, úgy e törzsek is békességben éltek egymás között. Sőt a telepcsekkel is barátságosan viselkedtek, védelmükbe vették azokat a vad természetű Apach indiánokkal szemben, kik a folyó felső forrásvidékén a hegyek 14. kép. Arizona virága.