Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

3. füzet - IV. dr. Hoffmann Ferencz: Az Egyesült Államok mezőgazdasági öntöző művei

210 A vidék tengerszínfeletti magassága 2800 láb, az éghajlat igen kellemes, évi hőmérséklet 25° Fahr, és 100° Fahrenheit között ingadozik. A napi hőmérséklet ingadozása a légkör szárazságánál fogva alig érezhető. A talaj agyagos vályog és homokos vályog, szerfelett termékeny és alkalitól mentes. Mindenféle gyümölcs jól terem. Különösen sok lóherét és réti szénát termelnek, a minek télen igen nagy ára van, mert a nyári legelőről beszoruló juhok, szarvasmarhák ezen telelnek ki. Vasútja a Chicago Northwestern Railroad, mely egyik legnagyobb élőmarha szállító vonala Amerikának. Utah állam a sivá'r vidék középpontjában fekszik. Mezőgazdaságát úgyszólván kizáróan az öntözésnek köszönheti. A kultura úttörői minden tekintetben a legutóbb oly sokat emlegetett mormonok voltak, akik apró gazdaságaikat öntözésre rendezték be s csodával határos eredményt érnek el. A 300 ezer főnyi lakosság legnagyobb része a Nagysóstó keleti partja és az Utah tó között elterülő hegyes-völgyes vidékén lakik. A szántóföldi termelés sikere a búza és árpa kivételével teljesen az öntözéstől függ, úgyszintén a lóher és egyéb takarmánynövények termesztése, sőt a kertészet is. A hasznosítható vizeket aránylag jól osztja szét a Wasatch Range nevű hegyláncz patakrendszere. E hegyek hirtelen emelkednek ki a széles völgyekből s télen sok csapadékot szolgáltatnak a patakokba és folyókba. Az öntöző csatornákat csaknem kivétel nélkül magánosok építették. Utah állam nyugati hegyes részében a Bear, Ogden és Weder folyók szolgáltatják az öntöző vizet, melyet gyakran meredek hegyoldalakon és alagutakon keresztül vezetnek rendeltetése helyére. Ide mellékelt kép a Bear folyó útját mutatja. (L. a 11. képet.) Legnevezetesebb azonban a Jordán folyó, mely az Utah tavat köti össze a Nagysóstóval. Az Utah tó oly magasan fekszik, hogy vizét egyszerű zsilipes árkokkal egész Salt Lake City-be vezethetik. Nevezetes öntözés szempontjából a Sevier Riveris, mely Utah déli részén ered hegyek magas és fensíkok patakvízét felvéve az Utah tó felé siet, de mielőtt elérné hirtelen nyugat felé kanyarodik és az u. n. Sevier tóba ömlik, mely manapság már nagy mocsárrá iszaposodott el. Ennek a folyónak a völgyében sok helység keletkezett, melyek mondhatni teljesen e folyónak köszönhetik létüket. Utah keleti részét a Colorado és mellékfolyói látják el öntöző vízzel; ez utóbbiak között legnagyobb a Green River. Öntöző czélokra a folyóvizén kívül ártézi kutak is sok vizet szolgáltatnak. Az Unió kormánya a Stawberry völgyben épített öntöző művel járult Utah állam mezőgazdaságának felvirágoztatásához. E vízmű Utah és Wasatch megyékben az Utah tó keleti partján 60 ezer hold föld számára szolgáltat öntöző vizet. A rezervoár vizét négy angol mértföld liosszű alagút vezeti a hegyek alatt az ú. n. Spanish Fork-ba, a honnan azután 20 angol mf. hosszú csatorna vezeti tovább a vizet a szántóföldekre, melyeken lóhert, szénát, gabonaféléket, czukorrépát, gyümölcsöt és konyhaveteményeket termesztenek. Colorado állam szintén egyike azoknak az államoknak, melyekben az Unió kormánya úttörő munkát kezdett az öntözés terén. Az első ily művet a «Reclamation Service» Colorado állam nyugati részében építette az Uncompahgre völgyében az ottan elterülő sok százezer holdnyi parlagon heverő terület mezőgazdasági hasznosítására. A föld topográfiái alkatánál fogva kiválóan alkalmas öntözésre,